1832-1836 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
1832 / 21. ülés
HUSZONEGYEDIK ÜLÉS. 17g Bihar Vármegye 2-dik Követje pedig ékképp’ adja elő véleményét: a’ hatheti oktatás törvénytelen is, czéleránytálán is, a’ Bécsi és Linczi békesség kötés tartalma szerént egész faluk Mező-Városok minden előre való készítés nélkül vallásokat szabadon cserélték, ezen princípiumok az 17g0 26. törvény Czikkelynek elő szavaiban is alapúi vetetettek. — Czéleránytalan, mert hogy meggyőződés járuljon hozzá egy ollyan valláshoz, mellyet a’maga egész valóságában felfogni az ember élete szinte rövid, kevés, a’ képmutatásra pedig igen sok. — Ne transitus temere fiat, igen sok bal magyarázatokra szolgáltatott alkalmatosságot; azáltal menetelt csak úgy lebet érteni, ha az egy vagy másik vallásból, mellybe született, mellyet mindig követett, egy másikra meggyőződéséből kíván általmenni, de ezen eset sokkal ritkábban fordúl elő, mint az, midőn minden elégséges ok, minden alap nélkül Protestánsokat, kik háboritás nélkül követik vallásokat, a’Római Szent Egyház szolgái reájok tévén kezeiket, őket az ellenkező hit követésére a’ Törvények ellenére felsőbb Rendelések által szorítják; — hogy ezen oktatás cdly szelíd légyen, mint azt Nemes Esztergom Vármegye érdemes Követje állítja, értelmébe nem osztozhat, a’ mennyiben a’ köz tapasztalás ellenkezőt bizonyít, a’mennyiben ez bizonytalan időre haliadván gyakran bezárással sőt veréssel is eszközöltetik. — A’ kormánynak Jussai közé számláltatik ollyas vallásokat, mellyeknek elvei a’polgári csendességet megzavarván botránkozásra szolgálnak alkalmatosságot meggátolni, igen, de a’Protcstans vallás nem keresztény e? hamis Isteneket imádnak e? és vérrel áldoznak é azoknak? a’ mi pedig mint Polgárokat illeti, ha körül nézi magát közöttük szinte csak lelkes és hűségeseket szemlél. — Azt azomban, hogy ott a’ hol a’ vallások egyenlő törvények által állnak, Religió dominans légyen, ezt kereken tagadja és csak annyit esmérhet meg, hogy religió dominantis igen is vagyon. — Mind ezeknél fogva az egész §-phus kihagyattatását világos utasítása következésiben továbbá is kihagyatni kéri. Csongrád Vármegye első Követje: azt tartja, hogy midőn a‘sérelmet orvosolni akarjuk, a* törvényt eltörülni annyival veszedelmesebb, mert azon czikkelyt, mellyben a’kérdéses §-phus van, alaposnak tartjuk, azért más orvoslást kell keresni t. i. azt másképp’ magyarázni ’s viszsza éléseket megszüntetni. Megyéjében, mellynek nagyobb része Evangelicus, nincs ugyan eset; de a’ törvénynek minden sérelmeit orvosolni szükséges.— Azomban kötelessége ugyan a’jtörvényhozásnak az indifferentismustgátolni, de a’ „temere“ szó mégis veszedelmes — jó lévén a’ Protestáns vallás — azért megmarad a’ kerületi küldöttség javallatánál. Trenchén Vármegyének első Követje nem annyira a’ törvényt, mind annak rossz végre hajtását okának tart ja a’sérelemnek, mert ha a’„temere“ jobban meg lett volna magyarázva, abból annyi viszsza élés nem következhetett volna. — A’ melly vallást a’ törvény elfogad, az mind jó, ’s azt csak úgy nézi a’ szónok polgári tekintetben, mint társaságot; Csongráddal egy véleménybe van, hogy káros lenne a’ törvény czikelyt eltörölni, vagy abból a’ 13 §phust ki hagyni, mert akkor csak postulátum lenne a’ mostani gravámenből, és egyedül a’ kérelem útja maradna fel. — De szükséges világosan kijelenteni, hogy bár homályos légyen a’ törvény, még sem volt a’ kormánynak jussa ezt így magyarázni. Ekkor gravámen, lessz melly eránt nem lessz kéntelen az Ország, 45 *