1832-1836 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
1832 / 21. ülés
177 re“ úgy szinte a’ Catholicusoknál sem. Itt azonban a’ Catholica hit polgári lettének fentartását tekintetbe vétetni óhajtja, ez pedig csak akkor lessz istápolva, ha a’ 13 §. megmarad, és csak a’ baj és sérelem orvosoltatik. — A’Pesti városnak Követ je, a’ sérelemnek első pontjában megeggyez, mert o haratja a’ \ állásos egyenetlenség megszüntetésének; de a’másodikra nézve sajnálná, ha az alapiltatoék, hogy az első áltmenéskor ne legyen szűk* séges oktatni, mert ez a’ legszelídebb módja a’ meggyőződés vezérlésének. De minthogy ollyanok is mehetnek által, kik azt teliycs meggyőződésekből teszik, mint hogy tegnap a’ 18-dik esztendő érettkornak állapitatott,— ezt ó még olly éretnek nem tartja, a’ tanítást a’ 24-dik évig kiterjeszteni óhajtja. Ezhasznos lessz a’ végett is, hogy a’könyelmü vegye eszéhez, mit tett; de ez az okta. tás minden vallásra egyformán terjesztessék ki. Abban, hogy a’ transitus csak egyszer történhessen meg nem egyez. Vagy van ok a’ változtatásra, vagy nincs. Ha van ok, hogy lehet a’meggyózódés esetét csak egyre szorítni, midőn a’ vallásnak annyi czikkelyei vágynak, mellyeknek tudása igen sok időt kíván , a’ meggyőződés pedig annyira subjectivum, hogy a' mit tegnap eszemmel felnem értem, azt ma tökélletesen felfogom. Ha pedig ok nincs a’ változásra, akkor maradjon meg kiki Vallásánál. így tehát többszöri változtathatást kíván. I olna Vármegye’ második Követje erre úgy nyilatkoztatja ki magát: akármclly tekintet alatt vétessék a’ fenforgó tárgy, t. i. egyik vallásról a’ másikra való áltlépés, mind a’czélarányosság azt hozza magával, hogy arra nézve úgy, a’mint azt a’nuncium tartja, minden külső megszorító intézet eltávoztassék. De maga a’ Cath. hitnek tekintete sem engedi, hogy fentartását, mellyriil a’ tanácskozás folytában a’ szólló Követ előtt illy formán tétetett szó, — a’ polgári hatalom által kivánnyák eszközöltetni, vagy biztosíttatni. Valóban szomorú volna, ha azt gondolnók, hogy arra lelket, életet, ’s erőt ezen Hit maga magában bőven nem talál, sőtt a’ mint alacsonyitó, úgy kártékony bizonyára éppen a’ Cath. Hitre nézve minden, ha bár ennek látszatólag kedvező, más vallás ellen intézett szorító ’s nyomó intézet, melly a’ nyomottnak csak viszszaható erejét, ’s az ezzel élni energiáját neveli. Erről már az eszmélet meggyőzhet bennünket, a’világ pedig, nem külömben a’ minden napi tapasztalás; ellenmondbatatlan bizonyságot tcszen. A’ mi a’ hathéti tanítást illeti, valamint az ifjúságnak, és a’ népnek oktatása ’s nevelésére nézve— a’ lelki pásztoroknak eme’magas, dicső tisztjekben buzgó eljárások a’ Hazának legjobb gyümölcsöt bizonyára a’ hozand, úgy eme’ kénszerített tanítás után , a’ szolló Követ ugyan csak akár minő jó következést igen keveset várhat; és ha a’lelki pásztor az ifjú keblekben hitök iránti buzgó ragaszkodást és idvességes lelkesedést nem tudott éleszteni, valóban nehéz megfogni mikép’ fog boldogulni amahat hétre eleibe állított, kénszerített, kedvetlen személlyel, melly mára’ maga meggyőződése ’s szándéka szabadságát védöleg jelen meg előtte; valóban inkább mint ellenfelét fogja tanítóját tekinkinteni, ki nékie ezen helyezettel öszve hangzókig nehezen fogja a’ keresztény rcligió lelkét és .ágazat jait magyarázhatni. — Es ha a’ meggyőződés megszűnik és változik, vallyon mit használ a’ külső szin? ’s ki lehet bíró az ember és Isten között? minél fogva 45 IT V S Z O N E G Y E D I K ÜLÉS.
