1832-1836 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
1832 / 21. ülés
\ i76 IIUSZON EG yedik'ülés. egyszer általment, az maradjon szabadon elválasztott bitében, és vagy máshoz által vagy az előbbihez viszsza ne mehessen. — A’ §-phüs végén azon szó helyett ha ..elpártol“ mást iktatni óhajt; mert ha jók a’ vallások, úgy pártolók nincsenek, többnyire IMcs Vármegye Követjéhez csatolja véleményét az által mehetés tek én tétében. Baranya Vármegyének 2-dik követe tiszteli ugyan az előtte felhozott állításokat, de azok által a’§-graphusban lévő princípiumokat eldöntve nem látja, a’ lelki isméret szabadságát — a» politikai társaság existentiajától megkell külömbüztetni. Innen indulták ki Atyáink 1608-ban midőn azt végezték , „ut sua cuique confessio libera maneat;“ A’ §. egyik része meg, nem eggyez ezen törvénnyel. Az inaugurale Diplomában nem tétetik ki copulative, hanem disjunctive, t. i. non turbetur, et non impediatur^ Turbatur csak olyanról mondhatni, ki valaminek már gyakorlásában áll, impeditur, a’ ki gyakorolni akar. Az 1608. törvény czikkely tovább megengedi, — „si autem volunt Villae et integra Oppida alium amplecti cultum, ne turbentur, eteet. Ezen diplomaticai biztosításokban az egésznek oily talpkövét látja , mellyel megrendíteni nem kíván; megrendül pedig a’temere szó által. Hallotta, hogy post annos discretionis egyszer legyen szabad hitét változtatni, mivel a’ többszöri általrnenetcl indifferentismusra’s a’ legveszedelmesebb következésekre vezérelne. De nézzük meg az előbbi törvényi:, melly azon Vallásnak választását engedi, melly kinek kinek belátása szerint legjobbnak tetszik; már ha meg*fontolásóm után a’ választott hilet. rosznak találom , mért ne cserélhetném én azt fel oily vallással, mell vet belátásom jobbnak tart? a’másodikra nézve már tegnap végeztetett, hogy szabadon választhatja kiki azt a’ bitet, melly lelki nyugalmának legjobban megfelel, temere szónak a’ 13-ik §-ból valókihagyalását kívánván, egyébberánt a’redactió mellett marad. A’ Postulátumok elválasztásához szólni nem akar. A’ Fehérvári Káptalart Kövétjé az Evangclicusókröl és a’ vallásnak princípiumairól szóllani nem akar, mert a’ vallás elveinek vitatása nem ide tartozó; egyedül a’ polgári tekintetet, melly mind a’ két vallást illeti, veszi fel. A' hat heti tanítást nem egy oldalú magyarázatja tekintetéből né/.i, hanem azt, mint a’ fő felvigyázó és végre hájtó hatalomnak gyakorlását tekinti, melly O Felségének a’ 71: 1715. 70: 1725. és 20. 17Q0. tulajdonit, és az 1 7q0. 26: §.4 és 5. ezen just oda terjeszti: „ut suum cuique tribuatur.“ Az Evangelicus vallásoknak nem lehet több jussok, mint a’mennyit törvény által nyertek, mát a’ Catholica vallásnak, mint corporátiónnk jussa3 ’s törvényben gyökerezett jussai vagy*nak, mellyckben azt feltartani a’ Törvényhozó Test’ kötelessége. Ezen jussok között legalább a’ jus semet conservandi is megvan, az az a’ Hómai Catholica Hitnek az a* törvényes igaza van, hogy ön magát fentarthassa, annyival inkább, mert az általmenetel a’ Catholica bitnek princípiumaival ellenkezik; ezen lépés a’ Catholicusoknál sokkal fontosabb mint a’ Protestánsoknál. Ezért lehetet tehát a’ fő hatalom rendelést, hogy ezen általmenetel úgy történjen, mint azt .a’ törvény világosan kívánja, midőn azt mondja: sine tarnen praejudicio religionis romano Catholicae.“ De hogy a’rendelés kiszélesztctett, önkényesen elhalaszt látott, a’ tanítás néha a’ sírig is kiterjesztetett, abban valódi sérelmet és megszoritlatást; de valamint az Evangelicusokuál sem vétetik fel valaki temc-
