1832-1836 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
1832 / 21. ülés
HUSZONEGYEDIK ÜLÉS. 175 gállalván az áltmenetel okai,referálja a’Megyének , melly az áltmenetelt megenged ni fogja, es csak pro statu notitiae jelentessen fellyebb Az Abaúji 2 ik Követ: A’ polgári társaság elő menetelet a’lelki ismeret megszorítása által meggátolva, a’ köz jót hátráltatva ’s meg zavarva látja, az 1725. 25. Törvény Czikkely szabad vallásos gyakorlást engedvén, csupán azt határozza, nehogy az Isteni dolgokkal játzvaaz általmenés „temere fiat.“ Nincs ott hat heti oktatásról sem más gátlásról szó. — Küldői fájlalják, hogy ennek ellenére e’ törvény czélja felsőbb resolutiók által kiforgattatik. — Ezért is soros kötelességgé tették a’szónoknak,hogy valamint azáltmenésmint a’ gyermekek eránt is tellyeü szabadságot kívánjon, ’s mivel ezen szándéknak az izenet tökéletesen megfelel, azt elfogadja. A’ redactióra nézve mindazáltal a’ szavakat „itt fordiíl" etc. azért kihagyatni kívánja } mivel akarat; nélkül is ébreszti a’ külön hitvallások aggodalmát — a’ törvény hozásnak pedig egyenesen ki kell mondani a’ törvénynek valódi czélját. Esztergom Vármegyének 2-ikKövetjc : azt látja, hogy a’sérelem első pontja 1792. 26. Törvény Czikkely,az az a’ hat heti oktatás ellen, 2-szor hogy ez néha esztendőkre sőtt a’ sírig is kiterjesztetik, ’s azért, a’ 15. §-phust megsemmisítetni ’s helyette semmit sem tévén,a’ szabad általmenetelre utat nyittatni rendel. —Az elsőre nézve igazugyan, hogy a’ hatheti tanításnak nyoma nincs, de a’Calholicusokra nézve megrendeltetik, hogy az általmenetel „temere“ ne történjen ’s az előforduló esetek a’ Király eleibe terjesztessenek. — Már ha ezt megengedte a’törvény, szükséges volt a’ Kormánynak e’ cze'lra vezető eszközt szolgáltatni, mellyre a’ hatheti tanítást a’ legszelidebb módok közé számítja. — Ha tehát a’ Rendeknek ezen mód nem tetszett, bizonyos hogy semmi más sem tesztett volna, ’s így már magában a’ törvényben volt magva hintve a’ sérelemnek. — A’ 2-dik hogy sírig is kiterjesztetik az oktatás, ez valóságos sérelem, ’s csak ebben van a’ sérelem, némábban, hogy a’ Felség minő módot választott a’„temere“áltmenés meggátlására.— A’Következés már mondatott, mihez csak annyit, kivan a’szónok hozzá lenni, hogy ha az általmenetel szabadsága korlátlan leszsz,akkor a’ vallás sokkal roszszabb karba leszsz helyheztetve a’polgári kötéseknél, mert ezeket nehezen és sokszor éppennem lehet megváltoztatni, amazt pedig mikor’s valahányszor tetszik, — ’s ezért a’ szerkeztetekre reá nem áll ’s az általmenetelt mint Nyitra ’s Bács Vármegyének Követjei csak úgy engedtetni ’s a’ „temere“ meggátlására valami módot felállitatni kiván; ellenben Bars Vármegye l*ső Kövelje 1-ször a’hat heti Censurában magának a’ Catholica vallásnak látja sérelmét, mert az által az Catholica hitnek megszorítása eszközöltetik inkább mint a’ többinek, ezek szabadon mehetnek által más vallásra, a’ Catholicus pedig csak feltétel alatt: de a’Hitágazatjával is ellenkezik ezen rendelkezés; mert a’ Királynak azt a’Jüst adja: ut sit caput visibile a’ protestáns vallásoknak, ez pedig a’ Catholica hit princípiumaival együvé nem fér 2-szor. A’ vallásnak változtathatására nézve Nyitrához csatolja véleményét. Midőn a’ Rendek a’ vallás szabadságát felállóm akarják, már ez által elesmérik, hogy elsősége eggy vallásnak sem adatik; de más részről igaz, hogy ha többször változtatja valaki hitét, ez, kiváltkép a’ népnél veszedelmes következéseket szülhetne — a’ 15-phusezen szavait: „ne transitus temere fiat,“ változtatni kívánja, mert eggy jó vallásról a’ másik jó vallásra nem történhet temere az általmenetel, hanem kt 44 *
