1832-1836 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
1832 / 20. ülés
156 HUSZADIK ÜLÉS. \s tanakodásodnak tárgyaivá soha ne vált volna, — A’ Rómaiak szorgalommal óvták; hogy a’ Religio ne keverődjék a’ köz disceptatiókba, — ennek tárgyát tcrme'szet fölöttinek tartván, nem is kevertek a’ természeti es polgári társaság' kérdései köze'.— dunaiaknál es majd minden nemzetiségnél, más es más Religio vagyon szabad szokásban, és azért is nem hallatott: hogy itt, vagy Rómaiaknál a’ vallás lázzasztásokat. szült volna. Az Éjszak America a’ vallás szabadságának köszönheti főképp népesedésének, koz társasággá vált korától fogva, majd kétszertc való öregbedését, boldogságát. Mi nálunk azonban megtörtént más : hogy a’ Religiói kérdések Országgyűlési tanácskozás alá jöttek. Nem a’ Religio’ külömhsége, hanem a’ türedelmetlense'g okozta nálunk ama* veszélyeket, mellyeket tapasztaltunk sokszor, ’s leginkább 1606-dik esztendő előtt. lG08-diki Koronázás előtti 1-só Törve'nvhen a’ Bécsi Békekötés, mellybcn a’ Religio’ szabad gyakorlása és másra átmenetei, ’s több fő 's alapos Törvényeink foglaltat ipák, örökösittettni rendeltetett. Izcnetünk’ davallatjaiban foglaltt sérelmek’ orvoslása, és kivánatja, nem szülnek indiíferentismust, — mert 1608-diki Törvénytől fogva, a' mellybcn egész városok’ ’s helységek’ lakossainak a' vallási változtatás’ szabadsága örökít tetett, hogy ez indiíferentismust okozott volna, soha be nem mulattatott; a’ tapasztalás tehát ellenkezőt mutat. Tegyenek az Isten" szava' hirdet őji hivatal jóknak tökéletesen eleget, — a’ mi eránt kétsége nincs, — nem kell félni az lndiflerentismustol. I)c az előadott azon ókból: hogy eme’ Religiói tárgya’ Kir. Superinspectio, és így a’ Királyi Jushoz tartozna, — ezen sérelmek' ’s kivánatok a’ Királyi Kegyelem' útjára valók volnának, — előtte nem áll. — A’ Királyi fölvigyázat, vagy Superinspectio, itt is, ügy, mint egyébb tárgyakban ,,a’ Törvények* értelmében“ értetődhetik. Az 1TQ 1-diki 26-dik Törvény világosan mondja: „hogy az Evangelicusok' mind a' két vallások szabadsága mentten maradván, az Előljáróságjok és Disciplinaris Tárgyaikban oily rend állapítasson, inelly az önn vallásbelick’ megegyezésével legillendőbbnek fog elhatároztattni — a’ Consistoriumok’ és Synodusok’ tartása’ alkalmával, ha a’ Fölségnek tetszik, Királyi Emberét tartoznak ugyan elfogadni, denen« Előlülőképcn, a’ vagy Igazgatónak, hanem a’ felvigyázásra, pro Superinspectione. — A’ megsértődött Törvények orvoslása tehát a’ Törvényhozó Testhez tartozik. — Az Izenctben íoglaltt Postulatumok sem szakittatthatnak el a’ Gravarnenektol, minthogy ezek olly egybeköttetésben vágynak, hogy épen ezen Postulatumok is olly óvó eszközök, mellnek a’sérelmeket jövendőre elhárítani segítnek; — azután illy Postulatumok illyetén sérelmekkel 17Ql-ben és 1830-ban is az Országgyűlésén föladattattak. Eperjes Várossá’Követ je a' maga vélekedését írásból kívánván olvasni, az Elölülő felszol lítot t a, hogy mivel szavait nem jól értheti, ’s ennélfogva a’ «Jegyzőkönyvbe is előadása így hé nem iktathatik , adja elő szóval, és ügy, hogy hallani lehessen vélekedését. M el lyre a’ nevezett Követ előadta: hogy minekutánnu az 17Q0yT 26-ik Törvény ügy készült, hogy az Ország Rendei az akkori felséget mint arbiter Bírót kérték meg,’s ennélfogva a’Fejedelem azEvangelicusoknak Fő Protectora és Bírája lévén, lebet mindenkor a’ Kormánynak magyarázó Rendeléseket is tenni, és kivált az idegen Országokban történt vagy történendő
