1832-1836 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
1832 / 15. ülés
137 lehetségesé lett a’2-dikra nézve, azon okokra kelletik viszsza mennünk, mellek az 1741: 22-dik Törvény czikkelynek eredetére, és hozására főképen behdytak, ugyan is az 1715: 8. czikkelyben törvényesített Concursusoknak elhárítása vala ezen fő ok, inelly Concursusok az adónak, és nemesi felkelésnek legnevezetesebb tárgyaira kiterjedtének; de ezen törvénynek tartalmát oda bűzni nem lehet, hogy az Ország Gyűlését ollyan időkben is a’ bol az lehetetlen, megtartani kellessen, mert lehetett e’ törvényt hozni olly esetről, melly a> természeten is uralkodik, igya’ Pestisről sincsen e’ részben emlékezet, ámbár niás oldalról szinte azon korú 27; 1715. Törvényeink annak pusztításakor a’ Testamentoini Solcnnitásokat, mellyekről külömben szorgossan gondolkodtanak megkevesebbítették, a’mint a’Pestishez hasonló Epemirigy ideje alatt a’ szokott Solennitások nélkül hozott Testamentomokra nézve is kétségcskedni sem lehet, hogy ezeket is amazokkal egy formán privilegiáltaknak kelleseu tekinteni; mind ezen okoknál fogva tehát, mind pedig hogy a’ fo Rendekkel való, a’ dolog siettetését eszközlő cgyesség mentői elébb meglegyen , felszóllította a’ KK és Rendeket, hogy ezen kellemetlen időknek emlékezetétől felírásokban elálljanak. Ennek következesében Pest Y árossának Ivövetje említő: az emberi élet megtartása első kötelesség, felöl múl, ez minden törvényeket; váljon ha kiszabott hatái napra () felsége bennünket pszvehivott volna, elakartunk volna e’ gyónni, vagy elgyühettünk volna é? borzadással emlékezünk viszsza ezen hazánkat elfogó pusztító mirigyre, melly Pest Várossát küiönössen kétszeressen is érdeklettes ragadónak tartódott az akkor, öldöklő volta pedig világos volt, kerültük a’Tár. salkodást, hirtelen hálál végezte ki az emberiséget, üresek valának a’ közönséges helyek, az utszákon egyedül a’betegeket öszvehordó kotsiknak zörgése, és a’ betegek jajjai hallattak; kivált volna el akkor háza népétől , midőn az öldöklő angyal egynéhány óra alatt szállította ki kedveseit; de eisern gyöhettünk volna, Törvényhatóságok, egyes községek elzárták magokat, az utazókat vagy a’ felállított Örök utasították viszsza , vagy a’Contumaciában kelletett vesztegleniek. Posonban akkor uralkodott legjobban a’ betegség; a’ Franczia Parlamentum ámbár már akkor tudták is, hogy a’ betegség nem ragadós szelyel futott. Az Országnak némelly Törvényhatóságaiban későbben ütött ki a’ mirigy, Sés így Hazánkra nézve majd egy egész esztendeig tartott. Továbbá az 1741: 22-dik Törvény Czikkcly az ellenséges berohanást tartja a’ Diaeta nem tarthatása törvényes okának; de valljon nem épen olly különös eset volt e’ezen öldöklő nyavalya, melly a’valóságos ellenségnél is jobban pusztított. Az 1791-dik 15-dik Törvény Czikkelyben felhozott Törvények a’ Diaetának a’ kiszabott időn tűi való tartását, az időnek, ’s szükségnek tekintetéből Ö Felsége által meghoszszabbithatónak rendelik, lehetett tehát épen ezen fenn forgó tekintetből Ö Felségének az Ország Gyűlését el is halasztani; — mellyeknél fogva a’ kérdéses kifejezéseket annál inkább mivel több Törvényhatóságok a’ Diaetának elhalasztása miatt Ö Felségének háladatos köszönetét mondottak, ’s mivel ezen megemlítés Felséges Urunknak érzékeny szivét szomorúan érdcklené kihagyatatni vélte. Eperjes Városának Követje olvasóit Beszédjében illy formán szállott: az 1850: f)-dik Törvény Czikkcly által 2-dik Octoberre 1851. rendelt Ország 35 TIZENÖTÖD! K Ü I K S.
