1832-1836 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
1832 / 15. ülés
i 38 TIZENÖTÖDIK ÜLÉS. Gyűlését, Ő Felsége legfelsőbb Királyi tisztjénél, es világos okoknál fogva at epemirigynek tekintetéből elhalasztván, és a’ Rendszeres munkáknak a’ betegség környülállásai miatt elmulasztott megvizsgálására, a’ Törvényhatóságoknak elegendő, es szükséges időt engedve, c’ jelen Ország gyűlését a’ környülállásokhoz képest jókori alkalmatos időben öszvehiván, a’ Karoknak és Kendeknek háladatos meg köszönésekre méltán számot tarthat; mert azon kívül, hogy az élet mindenki előtt legkedvesebb — és éltünknek a’ Hazáért való feláldozása szóban gyakrabban mint példában fordul elő, hogy a* törvény utján is a’ makatságból lemarasztaltattak elegendő okok miatt, az ítéletnek terhe alól feloldoz1 tatnak _ hogy a’ mondott határ napra kiszabott Ország Gyűlésén való meg jelenésre a’ természeti , 's erköltsi akadályok miatt senkit kénszeriteni nem lehetett volna, — hogy az embernek bár, az törvény hozó legyen is, szándéka az Úr kezében vagyon — hogy az 1715: 8, és 1741: 22 Törvényeket, a’ jelenvaló különös einem láthatott esetre, kivált kép a’ Törvényes Ország Gyűlési három esztendőknek lefolyta előtt, húzni nem lehet, a’ két oldalú kötésekben, a’ melly ugyan ezen Törvényben fenn forogni nem látzatik, a’ szerközködői részek mint egy mással hasonlók, egy más viszont, és kölcsönösen meg nem ítélhetik — és hogy a’ különös esetek az í-so Rész Q-dik Czimje 4-ik §ának ellenkező értelme* bői a’ Királyi Felséges, in foro fori semmi felelet, terhe alá nem tartozó, és határtalan végre hajtó Hatalomnak vágynak alája vetve; ennél fogva a’ kegyelmes Királyi szándékot tudománya, ’s a’ leg felsőbb végre hajtó hatalomnak Individuális megyözödését, e’ részben tovább feszegetni akarni veszedelmes , és szükségtelen légyen. Melly előadását egyedül az igazság szeretete tekintetéből, Városi követi közönséges nevezett alatt a’ Napló könyvbe betétetni kérte. Trencsin Vármegyének Követ je azon környülállás tekintetéből, hogy az előtte • szóllott Eperjesi Követ , beszédjét írásból olvasta fel, a’ következendő észre vételt tette: hogy ő ugyan senkinek a’ szó szabadságát meg tagadni nem kiványa, de az 1811-ik esztendei példa mutatja, hogy az akkori Előlülő az illy hosszú , írásból olvasott, és a’ dolog folyamatját hosszabbító beszédnek elmondását nem engedte — mellybe akkor a’ Karok ’s Rendek is meg egyezvén ezen országosan elfogadott végzést, továbbra is fenntartatni kívánta. Eperjes Városának Követ je erre azt felelvén, hogy az 1-ső Rész Q-ik Czimjének tartalmánál fogva a’ szóbéli tellyes szabadsághoz, annak módjára nézve is továbbra is ragaszkodik. Mellyre Az Előlülő ezen tárgyat ide nem tartozandónak lenni kijelentvén, a’Tanácskozás folytatását rendelte. Raranya Vármegyének Követje: szoros tisztének tartotta, azon absolu. tismus princípiumainak, mellyek az Eperjesi Követ Beszédében elő fordultak, világosan, és egyenesen ellene mondani, a’ nemzetnek e’részbéli szabadsága fidei commissum gyanánt, különösen a’ Törvény hozók kezeire lévén bízva Baranya Vármegye Követjének ezen ellenmondásában volt meg egyezéseket számosán a KK> és RR. közül ki jelentették. Ez után
