1832-1836 Irományok 1. • Acta miscellanea diaetalia annorum 1832-1835 / [s.l.] / [s.a.] / [1832-1835]

42. Felirás az urbéri Törvények alkotása tárgyában az 1834. esztendei Augusztus 28-kán költ Kegyelmes Kir. Válaszokra nézve

ffp' 34 K’ tároyra nézve gondolkozásunk módja abba határozódik, hogy a’ föl­des úr, ’s jobbágy közti perekben bíróságot gyakorlatidé nriszéken sein a’ földes úr maga, sem tisztjei soha Elölülők, vagy köz bírák ne lehes­senek: hanem a’ földes úr maga he­lyett Elölülőnek más a’ Törvény ér­telmében részrehajlás nélküli sze­mélyt, még pedig mindenkor Tábla­­bírót kirendelni tartozzék, meghívott két Bíráknak is, nem ugyan szük­ségesképen Tábla Bírákat, de csak ugyan Törvénytúdó, ’s szinte semmi törvényes kifogás alá nem eső sze­mélyeket alkalmaztasson, ’s ezek ha a’ bírói hitet le nem tették volna, azt az Úriszéki színe előtt tegyék le. A’ Megyék köz Tiszviselőit is (az Al-Ispányi, Szolgabirói, Eskiidti, és tiszti köz Ügyészi hivatalokat vi­selők, és a’ rendes fizetést szedő Táblabirák kivételével) divatén Úri­széki Elölülőknek, valamint meghi­­vatíaknak is alkalmaztatni lehetvén; ezek mindazáltal ugyan azon perek­ben a’ Törvényszéki visgálatkor sza­­vazattal többit nem bírván. Továbbá Szükségesnek látjuk azt is, hogy miután kivált már az Elölülő meg­hívott két Bírák a’ földes úr által vá­lasztatnak, az Úriszéken törvényes bi­zonyság ’s így a’ törvényes rend fentar­­tására ügyelni köteles ellenőr gyanánt megjelenendő ’s bírói szavazattal felru­házandó Szolga-Bit ó, és Esküdt meghí­vása ne az Úriszéket tartó földesei r sza­bados tetszésétől fügjön, hanem minden­kor az illető járásbeli Szolga Biró és Esküdt alkalmaztassanak, ezeknek tör­vényes megakadáloztatása esetében pedig ollyanok a1 Vármegye által ren­deltessenek ki, sött mivel az úrbéri viszonyokból eredő, ’s kivált úrbéri rendbeszedési perekben olly tárgyak ’s kérdések is fordulnak elő, mellyek Eamhoc in objecto rationem ine­undam esse arbitramur, ut in Sedibus Dominalibus causas inter Dominum terrestrem et subditos vertentes, per­tractaturis ipse Dominus terestris, aut ejusdem officialis praesidere, aut co­­judices agere nunquam possint, verum Dominus terrestris sui loco in prae­­sidem alium in sensu Legum disinte­­ressatum, et quidem semper Tabulae Iudiciariae Assessorem substituere te­neatur, ac duos etiam convocatos de ne­­cesse non quidem e Tabulae iudicia­riae assessoribus, viris tamen juris peritis nulli perinde legali exceptioni obnoxiis juramento Indicum, si tale necdum deposuissent coram Sede Dominali obstringendos itidem Domi­nus terrestris deligat. OiFicialibus quoque Comitatensibus publicis (offi­cio Vice Comitis, Judicis Nobilium, Jurassoratus, Notariatus, Fiscalatus fungentibus, et salarisatis Assessori­bus exceptis) ad Sedes Dominales pro praesidibus perinde, ac convocatis, iisdem tamen in causis sub revisione sedriali voto amplius baud gavisuris adhiberi queuntibus. Necessarium insuper reputavimus, ut postquam praesertim delectus Praesidis, duorum item convocatorum Domino terrestri delatus exstiterit, idem delectus quoad Judlium et Jurns­­sorem, quos in qualitate cojudicum et Legalis Testimonii simul, adeoque contraagenlium eorum, quae debita praecsripti ordinis judiciarii obser­vatio deposcit, curam habere deben­tium, Sedibus talibus etiam Domina­libus interessé oportebit ab arbitrio Domini terrestris Sedem eandem Do­­minalem asservantis — neutiquam de­pendeat, verum Judlium et Jurassor semper respective processuales adhi­beantur, bis autem legitime'impedi­­tis talea ex Publico exmitantur; quia

Next

/
Thumbnails
Contents