1832-1836 Irományok 1. • Acta miscellanea diaetalia annorum 1832-1835 / [s.l.] / [s.a.] / [1832-1835]
42. Felirás az urbéri Törvények alkotása tárgyában az 1834. esztendei Augusztus 28-kán költ Kegyelmes Kir. Válaszokra nézve
nr lehetünk egy értelemben a’ K. Tv. Válasz tartalmával, mert tekintsük bár akár az urbér értelmét, akár az ezt magyarázó szokás eddigi gyakorlatát, bizonyos az*, hogy az itt szóba hozott adózás már füsti pénz nevezetére nézve is átaljában nem a1 belső telki avagy zselléri föld illetőségekre, de jelesül a’ házakra volt ki vetetve, mire nézve a1 javait módosításhoz általánosan nem járulhatván, a1 mennyire ne talán az Országnak némelly részeiben a’ K. ív. Válasz tartalmával egybehangzó, avagy az adózás most meg álapiíott mértékénél kedvezőbb szokás divatozna, ezt, úgy szinte Posega, Yerőcze, és Szeréin Vármegyékben is az e' részben fenálló rendeletet jövendőre is kívánjuk fentartatni: A’ fizetés határ napjainak törvényes kijelentése eránt pedig semmi észrevételünk nintsen. A’ 2. 1-só pontjára kegyelmesen kívánt módosítást, úgy a mint javaltatik, elfogadjuk; azon §. 2-dik pontjára pedig, rnelly így kezdődik: „a hol eddig, a jobbágyi földektől heted vagy nyúlczad“ s a’ t. szükségesnek találjuk azon óvást: hogy midőn a1 tized tárgya országosan el fog határoztatni, az innét eredhető kedvezés azon jobbágyokra is, a’ kik a’ telki állományba tartozó földekről kilenczed és tized fejében hetedet, vagy nyolczadot adnak, ki terjedjen, — és így a‘ heted vagy nyolezad eránt most tett határozás későbben a’ tized eránt téendő végzéshez, a1 mennyire ez ne talán a jobbágyságra kedvezőbb lenne alkalmaztassák. Ide nem értvén azomban azon heted vagy nyolezad eránti adózást, melly nem kilenczed és tized, de egyéb úrbéri tartozások fejében divatozik. stionem nihilominus in serie §-i í-i occurrentem diversam ab ea, quae benigna Resolutione innuitur, fovemus opinionem, — enim vero non modo claro Urbarii intellectu, sed hunc explicante usu etiam, imo ipsa hoc loco pertractatae praestationis nomenclatione „füstpénz“ evictum censemus: praestationem hanc non a sessionalibus aut inquilinaribus fundis intravillanis, verum in specie a domibus hactenus, dependi consvevisse; eatenus itaque propositae modificationi universim acquiescere nequeuntes, in quantum nefors nonnullis Regni in partibus benigno desiderio conformis, aut nunc stabilita mensura minoris praestationis hujus usus viguisset, hunc — prout et in Comitatibus Posega, Vevocze et Szerem praeexistentem urbarialem provisionem conservandam existimamus — relate autem ad exprimendum solutionis terminum nulla occurit reflexio. Ad §-i 2-i sectionem I-am propositam modificationem acceptamus. Ad sectionem autem 2-am quae incipit: „ubi septima vel octava etc.ii ea interposita cautela, quod ubi decimae objectum regnicolariter decisum fuerit, beneficium exhinc pro favore subditorum nefors concedendum illos etiam subditos, qui a terris ad constitutivum sessionale pentinentibus in vicem nonae aut decimae septimam vel octa_ vam dependere consveverunt, pariformiter respiciat, et latum intuitu septimae vel octavae pro nunc decisum determinationi circa decimam, subin pro favore nefors contribuentis ferendae, accomodetur.— Septima vel octava, non in vicem nonae et decimae, ast titulo aliarum nefors urbarialium praestationum obveniente, huc non intellecta, 22
