1832-1836 Irományok 1. • Acta miscellanea diaetalia annorum 1832-1835 / [s.l.] / [s.a.] / [1832-1835]

42. Felirás az urbéri Törvények alkotása tárgyában az 1834. esztendei Augusztus 28-kán költ Kegyelmes Kir. Válaszokra nézve

lat pedig1 külőmberi az osztó igazság szabályain, ’s nem a’ visszaélésekkel járó eddigi használat eránytalan, — számos helységekre káros, — sőt bi­zonytalan, ’s e’ szerént ismét önkény­től függő mértékén alapúi ;— sokkal szembetűnőbbek ennek jótékonyságai, mintsem hogy azokkal a’ Kegyelmes Királyi Válaszban foglalt elv felérhes­sen. De különben is mi a’ legelő fe­­letti intézkedés jótékonyságát nem annyira annak nagyobb kiterjedésé­ben, mint abban helyeztetik, hogy a’ legelői járandóság1 a’ többi tartozmá­­nyokkal egy tagban ki vágattat van, minden jobbágy illetőségét kizárólag, ’s úgymint gazdálkodási köréhez leg­­alkalmatosbnak véli , használhassa; és valóban csak akkor fogja érezhet­­ni egész mértékben a’ jobbágy az e’ tángyban alkotandó Törvény jótékony hatását, ha minden tartozmányait, ’s következőleg legelői járandóságát is elkülönözve mivelheti, ’s azt neveke­­dö szorgalommal a’ termékenységnek nagyobb ’s nagyobb mértékére emel­heti , — a’ midőn bár mi kiterjedés­ben eddig használt legelői illetősége vagy a’ földes úr, "s jobbágy társai iránytalan használata által megemész­tetek ; vagy annak már a’ gyepben hagyatás által elfojtott termékenysé­ge leggyakrabban az idő járás, szá­razság t. i. avagy árviz veszedelmei által semmivé tétetett. Mind ezeknél fogva a’ kérdés­be hozott pontokra nézve elöbbeni ja­­vallatunkhozragaszkodunk, Js a’ 11-ik pontot is úgy a’mint azt felterjesztet­tük; megbagyattatni kívánjuk. Mind­­azáltal a’ K. K. Válaszban felhozott észrevételek tekintetében, olly na­gyobb Községekre nézve, hol a’ lege­lő igen nagy bősége, ’s kiterjedése mi­att felesleges,’s hol a’marha tenyésztés eJ kedvező helyezetnél fogva a’ job­trium, omni in casu legalibus limiti­bus constringitur, mentionatum vero projectum secus justitiae distributi­­vae regulis, et non abusibus juncti praevigentis usus inproportionatae, numerosis locis noxiae, imo incer­tae, et hoc etiam obtutu, a novo ar­bitrio dependenti — mensurae super­struitur, magis perspicua est ejus prae­stantia, quam ut huic enunciatum in Benigna flesolutione principium ae­quari possit; at vero caeterura etiam, utilitatem provisionis hujus non tam in pascui majori extensione, quam in eo sitam credimus, ut competentia pascui reliquis cum appertinentiis in uno corpore excisa, quivis subditus obtingentium sibi terrarum exclusi­­vum, quemve adjunctis oeconomiae convenientissimum censet usum car­pere possit, profecto beneficae legfs hujus intentio, tunc solum sperato donanda erit effectu , si subditus se­­gregatim culta universa constitutiva sua, et pascuum quoque crescente in dies industria magis magisque fer­tilia reddere possit, ubi hucdum, quaecunque in extensione usuatum per eundem communis pascui benefi­cium , aut inproportionato Domini terrestris vel coincolarum suorum usu consumtum, aut jam per cespi­­tosam qualitatem supressa ejusdem feracitas elementaribus — siccitatis videlicet ac eluvionum discrimini­bus saepissime annihilata fuit. Praemissorum itaque motivo, pro­vocatis punctis propositum projectum nostrum manuteuendum, itaque 11-i quoque puncti textum in substrata for­ma retinendum censemus. Adducta­rum nihilominus in benignae Majestatis Vestrae Sacratissimae Resolutione con­siderationum ex obtutu, scopo magis congruum existimamus: ut reflexe ad majora loca, in quibus oh nimiam am­plitudinem et extensionem pascui, hu-5

Next

/
Thumbnails
Contents