1832-1836 Irományok 1. • Acta miscellanea diaetalia annorum 1832-1835 / [s.l.] / [s.a.] / [1832-1835]

42. Felirás az urbéri Törvények alkotása tárgyában az 1834. esztendei Augusztus 28-kán költ Kegyelmes Kir. Válaszokra nézve

18 bágy élhetése módjának fő, "s leg je­­lesb ágát mind eddig tette czélerán jós­nak látjuk, hogy a’ kiadandó legelői mennyiség 22. holdakra emeltessék.Mi a’§. e' szavakkal kezdő : „azon helyeken tehát ’s. alpontjának végéhez lenne ik­tatható következő szerkezettel: „végre olly Községekre nézve, hol a legelő igen nagy bőségéi és hiterjedése miatt felesle­­ges, ’s hol a' marha tenyésztés, e’ kedvező helyezetnél Jogra, a' jobbágy élhetése módjának fő 's leg jelesb ágát mind ed­dig tette, 22, hóidban határoztatik meg a’ leg nagyobb illetőség mennyisége.“ A3 4-dik §. 1-so pontjára olly érte­lembe a’ K.K. Választ,hogy ez rész­­szerént a’ fensőbb köz tekintetek­nél fogva, részszerént pedig a’ föl­des úri tulajdon, ’s a’ jobbágyok sorsa ezentúli biztosítására nézve az úrbéri fájzásnak mostani változó haszonvitelét aJ helybéli környül­­ményekhez alkalmaztatott, egyszer­­’smind pedig állandó szabályok sze­rént elhatároztatni kivánnya, ezzel tökélletesen egytértöleg következő szerkeztetést javallunk: „Hola hely­ség határában erdővel bir az uraság, és o’ jobbágyoknak, úgy szinte a’ Köz­ség szolgáinak, az úrbérek, vagy kö­vetkező úrbéri rendbeszedések, vagy a divatozó szokás szerént engedtetett a tűzi fáizás haszonvétele, ott azokat a’ tűzi fajzás továbbá is ingyen, illeti; mi­re nézve — ha az eránt panasz támad­na — az uraság és jobbágyok közt á IVIegyei köz Gyűlés által rendelendő büldöttség közben jöttével szabad egye­zés lészen kötendő, melly nem eszközöl­tethetvén, a tűzi fáizás tárgya — az előbotsáttakhoz képest szokott úrbéri úton határosztassék-el; illy ügynek végső elintézéséig a jobbágyok azon httr szonvetelben, mellyel ekkoráig éltek, me* tnrtatni rendeltetvén jus superbundantia adest, et res pecua­ria oh faventem hunc situm, praecipuum ac fundamentalem subsistentiae colono­rum ramum luicdum constituit, maxi­mum extradandi pascui ad 22. jugera elevetur; id ipsumque serie §-hujus ad calcem puncti, quod sic incipit: „in locis igitur illis“ sequentibus enun­­cietur: ,,Denique relate ad loca, in quibus ob nimiam amplitudinem ac ex­tensionem pascui, hujus superabundan­tia adest, et res pecuaria, ob faventem hunc situm, praecipuum ac fundamen­talem subsistentiae colonorum ramum hactenus constituit, maximum in 22 ju­geris defigitur.st Relate ad 4 - i sectionem primam , benignam Majestatis Ves­trae Sacratissimae intentionem eo sensu summentes: quod partim ex altiori publicae rei obtutu, partim ve­ro e respectu securisandae proprietatis dominatis, atque sortis colonorum, praesens instabile lignationis focalis exercitium ad regulam localibus ad­junctis accomodam, simul autem stabi­lem exigendum sit, huic benignae menti plene consentaneam redactionem sequentibus demisse proponimus: „ubi sylva dominulis in territorio loci adest, et subditis, prout et servis Communi­tatum juxta Urbar ia, vel subsequas ur­bar iales regulationes, autpraevigentem usum beneficium lignationis focalis ad­dictum habetur, ibi iisdem gratuita foca­lis lignatio porro quoque competit; cu­jus intuitu — si querela eatenus orire­tur — cum interventu exmittendae per Universitatem Comitatus Deputation's libera Dominium] in ter et subditos in­eunda erit convent i fi, qua non succe­dente objectum lignationis focalis solita urbariali via — praemissis con formi­­ter — defigetur; usque cujusmodt causae finalem decisionem subditos in usu illo, quo adusque frucbantur, con­servare oportebit.ce

Next

/
Thumbnails
Contents