1832-1836 Irományok 1. • Acta miscellanea diaetalia annorum 1832-1835 / [s.l.] / [s.a.] / [1832-1835]

42. Felirás az urbéri Törvények alkotása tárgyában az 1834. esztendei Augusztus 28-kán költ Kegyelmes Kir. Válaszokra nézve

i 2

4'2-ik§. i-sŐpontjára: Mintán Polcra, Verőcze és Szeréin Vármegyéket illető urbérnek azon rendelőié, melly szerént a’ bormérés ottan Sz. Mihály naptól Sz. György napig külömbség nélkül minden Községnek megengedtetik, az e’ részben fenálló közönséges Törvény jelesül az 1550-dik Sß-dik Törvény Czikkely tartalmával megütközvén,azonVármegyékben mind eddig gyakorlatba nem hozattatott az arra nézve kegyelmesen javait záradékot el nem fogadhatjuk. — A’ §.

3-dik és 4-dik pontjaira javaltt módosiítás eránt pedig nincs észrevételünk. —

A1 3. §. i-ő pontjára, melly úgy kezdődik: ,,minthogy a jobbágyoknak“ kettőre terjeszkedik a’ kegyelmes Kir. Válasz1 figyelme, kívánja t. i. hogy a1 szerkezetnek ezen szavai: „vagy cégre úrbéri telekkel bírójobbágyoknak“ egybekötő értelemmel, ’s jelesen e1 kép1 fejeztessenek ki: „és úrbéri telekkel^ ’s a’ t. nem külömben, hogy a1 szerkezetből ezen szavak: 33eIore bocsátalván, ha kivántatnék, minden tartozmányok’ öszvesitése'L végkép hagyatassanak ki. Ezen módosítások’ egyikében sem nyugodhatunk meg‘, — nem az elsőben, mert a1 különválasztó szónak egybekötő kifejezéssel javait felváltása a1 szerkezet értelmét alapban forgatván fel, abból egyszersmind a1 legelő elküíönözés jótékony intézetére is kár következne. Ugyanis miután a1 legelő elkülönözésének mind a1 földes úr, mind a1 jobbágy tekintetében hasznos voltát, ’s egyszersmind a1 nemzeti szorgalomra jótékony befolyását Felséged is Kir. A áiaszában megesmérni kegyelmesen méltóztatott, szembetűnőbb még* az a’ feletti intézkedés szüksége: — mire nézve valamint az osztó igazság szabályai szerénti rendeletnek tartjuk:

h°gy

Ad §-i 2-di sectionem 1-am Quum Provisio in urbario Comitatuum, Posega, Vei őcze et Szeréin expressa, juxta quam epocillatio vini ibidem cuivis indiscriminatim Comunitati a festo S. Mihäelis usque festum S. Georgii admittitur, praexistenti eatenus posivitae Legi Art. quippe 56.1550. adversa, neque hactenus praedictorum Comitatuum in gremio usu firmata sit, propositam eatenus exceptionem adoptare non possumus. —Intuitu vero modificationis ad sectiones 3 am et4amprojectatae nil advertendum habemus.

Ad §-i 3-i sectionem i-am, quae sic incipit: „cum subditis“ edita benigna Resolutio binas propositiones in se complectitur, desiderat quippe ut hae texturae voces „aut denique major pars colonorum' copulativo sensu, sequenti quippe ratione enuncientur: 33et major pars“ hanc autem expressionem „praemittenda quoque pro renata omnium tenuiorum commas satione'1— e contextu prorsus exmitti cupit. At vero neutri praemissarum modificationum assensum tribuere valemus, — prioris acceplationem prohibet: quod projectata copulativa enunciatio hoc loco contextus intellectum essentialiter, eumque in sensum transformaret, qui salutari quoque segregationis pascui scopo noxius esset hujus tam domino terrestri quam subditoproficuae.Quum enim utilitate institutionis —benefico item ejusdem in provehendam nationalem industriam influxu, per beniguam quoque Majestatis Vestrae Sa, cratissimae Resolutionem recognitis; condendae eatenus accomodae provisionis necessitas, nunc jam luculentius adhuc patescat, quemadmodum justitiae distributivae principiis congruit : ut adeo salutaris legis effectum, seu L>

As-‘/

r

ominus terrestris, seu major col<v-».i * *--• c io.

r

;/ ( n «r