1832-1836 Irományok 1. • Acta miscellanea diaetalia annorum 1832-1835 / [s.l.] / [s.a.] / [1832-1835]

25. Felirása a Karoknak és Rendeknek, melly által mind ezen, ugy az 1830. esztendei Ország Gyülésből felterjesztett Sérelmekre és Kivánatokra kiadandó Kir. Válaszokra folyamodnak

ló

tudása után nyomon fenyítessck meg, ezen mód, és út sokkal rövidebi) annál, melly hasonló esetben a jobbágy részére földes ura ellen van javallatképen megszabva — ha pedig a’ vagyoni megbontások eránti elégtétel szerzés javallott módjai és útjai vettetnek egyben , e’ részben sem szenvedhet kétséget, hogy a’ földes urnák tehetőség lévén tulajdonítva arra: hogy úrbéri világos tartozásai és adózásai le rovása, úgy az okozott károk eránt is, jobbágyát rögtöni elégtételre földes úri hatalmával szoríthassa, ezen mód, és út is a’ jobbágy részére kártételi hasonló esetben javallott bár különben sommás útnál és módnál csak ugyan jóval rövidebb, mivel a’ jobbágynak a’ végre hogy kárpótlási elégtételt nyerhessen eléhb a' törvényes Bíróhoz folyamodnia, s ettől várnia kelletik. Továbbá

Bőven kifejték már a’ KK. és Ilii. azon okaikat, mellyek miatt a’földes úr, és jofebágy közti perekben gyakorolható Bíróságot az Úriszékiül elvonni kívánják, ha tehát a’részben az Uríszék bíráskodása korlátolását szükségesnek és igazságosnak találták, most minthogy a1 tapasztalás után tagadni nem lehet, hogy a1 megbántás miatt feihevülö indulat részre hajlói bíráskodásra még a’ haszonvágynál is erősebb ösztönül szokott szolgálni, a’ jobbágy személyes kihágásai megfenyítésének a1 földes urra való bírását még kevesebbé látják helyesnek, végre

Nem esraerhetik meg a’ KK. és RR, azt is mintha ezen és aj d) pont alatti javallataik miatt a’ veszélynek ki tett jó rend és köz bátorság a’ törvényben kezességet és oltalmat nem találhatnának, mivel az úrbéri ki bugásaikért 3 napi árestommal bűntetteim rendelt jobbágyoknak tüstént őrizet alá tételét, és az Ítélet hozásáigi letartóztatását, sem az igazság, sem az emberi tekintetek meg nem engedhetik, a1 nagyobb tekintet alá eső vétségekben, vagy épen a’ közbátorság megháboriíásában keveredett jobbágyok pedig azon szabályok szerént lesznek büntetendők, mellyek a’ vétkekről, és ezek büntetéséről magok helyén alkotandó törvényekben fognak megállapítatni, mind ezeknél fogva a’ KK. és RR. ezen, és a’ dj pont alatti javallataik mellett továbbá is megmaradván;

A’ 3-ik pontra, és jelesen ennek a) pontjára a1 KK. és RR. elébbeni szerkeztetések javallott megszorítására ama tekinteteknél fogva nem hajolhatnak, mivel az úrbéri ki hágásokról \s kár tételek)*«l szólló ezen o-ik egész szakasz készítése közben a1 Theresianum Urbáriumba foglalt eseteket vévén fel, és világosítván ki arra, hogy ezen módot kövessék egyenesen, 0 Felsége által is kegyelmevsen felszóllítattak, továbbá miután az Uriszék hatóságát megkorlátolták — a’ KK. és RR, a’ földes urnák magának sem tulajdonítanak ezen pont alatt semmi bírósági hatóságot, hanem egyedül csak végrebajtbatási just adatni javallanak arra, hogy azon kár eránt, mellynek mennyisége nem a’ földes úr, hanem részre nem hajló megkivándók által bit alatt, és a’ helybeli Elöljárók jelenlétében fog megállapítatni, magának elégtételt szerezhessen, ’s e’ részben valamelly kifogásnak annál fogva sem lehet méltó oka, mivel el-4*