1832-1836 Irományok 1. • Acta miscellanea diaetalia annorum 1832-1835 / [s.l.] / [s.a.] / [1832-1835]
25. Felirása a Karoknak és Rendeknek, melly által mind ezen, ugy az 1830. esztendei Ország Gyülésből felterjesztett Sérelmekre és Kivánatokra kiadandó Kir. Válaszokra folyamodnak
ff 16 'f rémiéivé lévén egyszersmind az is, hogy 30 forintig ?)irtokon kívül, 30 fkon. felül pedig birtokon belől engedtessék meg a’ fellyebbvitel, a’ kár mennyisége megállapításában, és a’ végrehajtásban ne talán becsúszhatott hibákat a’ Megyék Törvényszékei orvoslás nélkül hagyni nem fogják. I i » ' íjo-van a’ 3-ik pont b, c, d, e, és g) pontjaira a’ Mélt. Fő Rendek észrevételeik az űriszék eddigi tellyes hatósága megtartása óhajtásából folyván ki erre pedig úgy a1 földes úri hatóságnak a’ nemesi sorsú jobbágyok személyeikre is való kiterjesztésére a’ KK. és RR. nem hajolhatván, fellyebb kifejtett tekinteteik — ’s így az említett pontok szerkeztetése mellett is megrnar 111 Ugyan a’ 3-ik pont 0 pontjára a’ KK. és RR. is azon vélekedésben vágynak ugyan, hogy a’ földes úr, és saját cselédje között csupán keítőjöket tekintve fenálló úri és szolgálati magános környülmények, és az ezek eránti szabályok megkészítése majd az illető rendszeres munka felvételekor fog elő fordulni, a’ cselédek által a’ határokban gazdáikon kívül másoknak tett károkról való rendelkezést a’ KK. és RR. innét máshová annál kevesebbé halaszthatónak vélik, mivel a’ gazdája háza népéhez tartozó cseléd, még pedig úgy a’földes űré mint a’ jobbágyé gazdájának gondviselése alá bízva lévő marhái őrzése közben, gazdája képét viseli, ’s ha a’ gazda részére megengedtetne az, hogy a’ cselédjére bízott marháival tett kárért elégtétellel ne tartozzék, úgy a" megkárosított földes úr, vagy jobbágy bajosan és ritkán fogna elégtételt nyerni, a’ jó rend forgattatna fel, ’s a’ vagyon és birtok bátorsága veszedelmeztetne, azért is a’ helységek határaiban okozni szokott kár tételek mindenütt csak nem mindennapi történetek lévén, következéskép itt rendelés tétel nélkül hagyattatván, a’ KK. és RR. ezen pont alatti javallatok mellett melly külömben is az eddig divatozó szokás, és a’ fenálló törvények elveiből van merítve továbbá is megmaradnak. A’ 4-ik pontra , ezen pont nem csupán már az előbbeniekben elő fordult rendelkezéseknek magában véve sem felesleges ismételéseket, hanem az úrbéri ki hágások és kár tételek némelly esetei, és az ezekre szabott büntetések és elégtételek dolga bővebb kifejtését, ’s a’ felek, és a’ bíróság részére szükséges útasításul szolgáló szabályokat is foglalván magában; ezen ponti javallatokat úgy a’ mint szerkezteivé van, a’ KK. és RR. megtartani kívánják. A’ 6. §. f, és g) pontjaira a’ fellyebbiekben ki jelentvén a’ KK. és RR. azon okaikat, mellyeknél fogva az uriszéket a’ földes úr, és jobbágy közti perek első folyamodású Itélőszékéül meg nem állapíthatják, ugyan azon okoknál fogva a Áléit. Fő Rendek által ezen pontokra javallott módosításokat sem fogadhatják el. t Vili.
