1832-1836 Irományok 1. • Acta miscellanea diaetalia annorum 1832-1835 / [s.l.] / [s.a.] / [1832-1835]
25. Felirása a Karoknak és Rendeknek, melly által mind ezen, ugy az 1830. esztendei Ország Gyülésből felterjesztett Sérelmekre és Kivánatokra kiadandó Kir. Válaszokra folyamodnak
I miatt arra, hogy az örökös és a 12 esztendőkön túl terjedő szerződések lelkesedésbe vált) hajtások előtt a Helytartó Tanáts útján legfelsőbb helybenhagyás végett terjesztessenek fel, nem hajolhatnak, azon okaikhoz továbbá is annyival inkább ragaszkodnak, mivel a’ szerződő felek alkudozásaikat egyedül csak költsönös javok és hasznok erejére, és annak elérhetése szabhat mértéket— s a’ §. szerkeztetésében a’ K Kir, Válasz is helyben hagyván már azt, hogy maga a Megye i órvenyszékc sem m zdíthassa az úrbéri (et ileknél egyetemben nem súlyosabb s minden csalárdságtól ment úrbéri kötéseket — ezen módosításbeli tehetőséget a Helytartó Tanátsra, melly a’ helybeli körny ül menyeket még sokkal kevesebbé tudhatja kiterjeszteni sem lehet. 11 A VI Törvény - Czikkely l-ső §-nak i-ső pontjára a1 Karok és Rendek elébbeni ízenetében foglalt okok bőven megmutatván azt, hogy a’ Községek’ Bírái választásában miért ne lehessen a’ szavazattól elzárni senkit is azon helybeli lakosok közzíil, kik tőllök függeni kötelesek, ezen pontnak szerkeztetését továbbá is általjánosan megtartani kívánják, annyival inkább, mivel ezen 6-dik Törvény- Czikkely a1 Községek belső igazgatásáról szóllván, a’ Községek’ Bírái és Elöljárói választások módjától való rendelkezést innét későbbre elhalasztani sem lehetett, ’s az ollyatén Községekben, mellyel; Jegyzőiket, és Elöljáróikat a’ földes lír minden befolyása vagy megerősítése nélkül szokták választani s illetőleg fogadni, a' befolyási vagy megerősítési jusba, meliyek világos szerződéssel, vagy önkenyti nem gyakorlással tettleg önnön maga hagyott fél — a* földes Urat visszalielyheztetni szinte nem lehetett. Ä VII. Törvény-Czikkelynek Mindjárt elején elő forduló Úriszéki hatoság eránt sokkal bővebben ki merítettek a’ Karok és Rendek még az Országos előbbi értekezések alkalmával, de utóbbi Izenetekben is azon elveket, mellyekbol az Úri Szék birálkodásának a’ földes Úr, és jobbágy közötti perekben nem lehető gyakorlása következik, ’s azoknak meg sem czáfolhatása mellett sokkal nyomosabban kezeskedik a’ Törvény lelke az igazság 3s a’ köz vélemény, és tudomás, mint sem hogy ezen olly bőven ki me.itett tárgyra nézve még több több okokat volna szükség elő hordani, azért is a’ IvK, és RK egyedül tsak azt jegyezvén meg, hogy még egy Törvényhozásnak sem allhat tehetőségében köz bizodalmot szerezni, vagy eszközleni egy olly ítélő-Széknek, melly az eránta viseltető bizodalmatlankadásra létele elvéből nyujtki irthatatlan okot|annak ; ki benne birájáf, és perlekedő társát, vagy ennek lekötelezve lévő képviselőjét kéntelen szemlélni, továbbá a’ bár melly gondossággal és jótékony tzéllal alkotott Törvények sem szerezhetnek óhajtott foganatot, — ha egyszersmind az Itélő-Székek mint a’Törvény, és igazság szolgái a lehetőségig minden részre hajlástól, és ennek alapos gyanújától 3 * \\ i
