1832-1836 Irományok 1. • Acta miscellanea diaetalia annorum 1832-1835 / [s.l.] / [s.a.] / [1832-1835]
25. Felirása a Karoknak és Rendeknek, melly által mind ezen, ugy az 1830. esztendei Ország Gyülésből felterjesztett Sérelmekre és Kivánatokra kiadandó Kir. Válaszokra folyamodnak
‘s a* inennviben ez eddig divatban Volt, ezentúl is megtartatik. Ilinek következésében e’ kérdésre nézve következő törvény szerkezetet java]lünk: ..Azon helyeken pedig, mellyeknek határában az Uraság erdejében, •s a- {}•_ aedilia vero ligna elc.u mint fellyebb a’ törvény’ e’ pontját illető niasrvar, és deák szerkezetben. — Aedilium vero lignorum competentia post introductam usufructuationis sessionum, et domorum liberam emtionem, et venditionem differentem a hactenus vigente subit considerationem, et ideo quemadmodum relieve ad eas subditorum domus, quae via admissae per Art. i-mi §. 6-um usufrnetuationis liberae emtionis, et venditionis, jam distractae sunt, gratuitae aedilis lignationis sublationem justam credimus, ita respectu domorum colonicalium, aut urbarialium inquilinarium, quarum intuitu praemissa usufructuationis distractio necdum intervenit, illius provisionis necessitatem subversari existimamus, quod reflexe ad has gratuita aedilis lignatio, ubi et in quantum haec hactenus in usu luit, {torro etiam salva permaneatj quo circa sequens rogandae legis projectum substernimus.i4 „Azon helvoken pedig, mellyeknek halárában az Urasa'g erdejében ’s a t.“-— ..aedilia vero ligna elc.£t szinte mint feljebb. Az 5-ik pont elején foglalt „jótétemény“ szónak a’javallt „kedvezés“ szóval leendő felváltásában megnyugszanak. • A 7-ik és 8-ik §-ra valamint minden úrbéri kötelességeknek bizonyos mértékre lett szorítása mellett is a’ földes úri tulajdon épen fenáll, szintúgy tagadhatatlan, hogy a’ boltbeli jus is, az attól járó taksa meghatározása által el nem enyésztetek. A* K. K. Válasz e’ részben a’ nemzeti szorgalomra és kereskedésre kárt árasztó önkény meggátlása tekintetében világosan azt javallja : hogy a3 bóltbeli taksák femes, Torontál, és Krassó Vármegyékben divatban lévő' úrbér példájára bizonyos osztálvozatok szerént rendeltesseuek el; nem «azért, mintha a’ boltok kérdését egész országra nézve egyedül csak az említett bárom Megyék helybeli környiilállásaikboz vélne illeszthetőnek, hanem mivel az úrbéri intézkedések azon legjelesbb czélzatát követte, hogy az úr, Js jobbágy közt keletkezhető minden szövetkezések valahára bizonyos rendszerrel, ’s teljesen fejeztessenek bé. — Illy gondoskodás szükségét a’ Mélt. FÖ Ifik is elismerték akkor, midőn a’ 4-ik Törvény Czikkely il-ik §-ában foglalt javallatban megegyezvén , annak kijelen tesében szinte megnyugodtak: hogy az úrbéri Törvény Könyvben nem foglalt minden kénszerílések, önkényes taksáltatások, és bár mi tekintetű, s nemű kizárások eltöröltetnek. Miután pedig ezen intézkedés felsőbb jóváhagyás* hozzá járultával ország°s határozattá vált, ’s miután az előterjesztett törvény javallat ülöpiben is, sem a földes úr tulajdonnal , sem az igazsággal meg nem üt-
