1832-1836 Irományok 7/2. • Felséges Első Ferencz Ausztriai Császár, Magyar és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony szabad királyi várossába 1832-ik esztendőben, karácson havának 16-ik napjára rendeltetett Magyar Ország' Gyűlésének Írásai. / Po'sony / Nyomattatott Wéber, Belnay és Landerer'nél / 1832-1836
470. ülés
106 170. Ülés írásai. — 2. Május. mivelni kívánják, a’ telki haszonvételek általengedéséért semmi árat ne követelhessenek.— Az alatt pedig, míg azon telkeknek megszállitása, — mellevet, ha a’ földes ur , bár melly módon gátolna, annyiszor a’ mennyiszer 200 fiókból álló büntetésre intézendő köztiszti ügyészi perbe idéztessék — szinte a’IVr-ik Törvény Czikkely 14-ik §-ra szerént, eszközöltetni fog, a1 telkek haszonvételéhez kötött közterheket, bár ki légyen is az, ki azokat egészen, vagy részben használja, a’felebbi határozatok értelmében , mjílha* tatlanúl viselni tartozik. iO.§. Mind azon rendeletek, meílyek a’ feljebbi 9-ik §-ban az elhagyott jobbágyi teikekre, és megszállításokra nézve megállapítva vannak, a' pusztákra is egyaránt, olly nyilvános magyarázattal terjesztetnek ki, hogy mind azon jobbágy telkeket, mellvek az Urbér béhozatala idejekor mint népesek írattak össze, bár melly módon mindazáltal az adózás alól elvonattatván,föI- des úri magános használat alá keríttettek — a’ fentebbi 9-dik §-szi szabályok , és feltételek szoros megtartásával , megszállítani, és a’ közadó tárgyaihoz visszacsatolni kelletik. i i 1. §. Hogyha pedig valamelly földes úr a’MegyeiKüldöttségnekjelentésére Közgyűlésen hozott végzésben meg nem nyugodván, a’ Törvény rendes útján leendő kihalgattatását kívánja, ebbeli kívánsága, — egyedül azon esetre , midőn az elpusztúlt telkek, állományaikkal együtt, az illető úrbéri lajstromokból nyilván nem jelöltethetnek ki,— olly móddal engedtetik meg, hogy ellene a tiszti köz ügyész felperessége alatt, a' Megyei Törvényszék előtt per indíttatván , ha a’ Közgyűlés végzésével, a’ hozandó bírói Ítélet is megegyez, illy esetben az illető földes úr a perbe ioglalt javakra idő közben dere quaeant. — Donec vero impopulatio earundem, quam quocunque modo impediens dominus terrestris, actione per Fiscum inagistratualem, ad poenam 200 tinorum, toties quoties, dirigenda, conveniendus erit — in sen* su ejusdem $>. i4-tiart. IV-i procurata fuerit — onera publica usufructuatio* ni illarum inhaerentia, per quemcun* que, qui usum earum ex toto, vel in parte capit, in sensu praeviarum dispositionum— inomisse ferenda erunt. ÍÓ. Cunctae dispositiones, relaxte ad desertas sessiones colonicales,harumque iinpopulationem , praecedente §-o9-no factae, ad praedia quoque uniformiter, iliacum diserta explanatione extenduntur, quod omnes illae sessiones colonicales, quae tempore introducti urbarii qua populosae Conseri* ptae occurrunt, quocunque nihilominus modo a fundo contributionis subtractae, in privatos dominorum terre* striurn usus conversae sunt, penes strictam provisionum, ac conditionum , in praecedente §-o 9-no defixarum obser* vationem, impopulari, et ad fundum contributionalem reapplicari debeant §. ii. Quodsi vero quispiam do* minorum terrestrium, determinationi generalisCongregationis, erga relationem per Deputationen! comitatensem praestitam latae, haud acquiescendo, via juris ordinaria audiri vellet; desiderio ejusdem, tali duntaxat in casu, si desertae sessiones, una cum constitutivis e respectivis urharialibus tabellis ad evidentiam remonstrari nequirent— ea ratione deferetur, quod contra eundem, actore Fisco magistratuali, Coram Sede Comitatus judiciaria lite suscitanda, si cum deciso generalis Congregationis, pronuncianda sententia quoque judiciaria concordaverit, hoc