1832-1836 Irományok 7/2. • Felséges Első Ferencz Ausztriai Császár, Magyar és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony szabad királyi várossába 1832-ik esztendőben, karácson havának 16-ik napjára rendeltetett Magyar Ország' Gyűlésének Írásai. / Po'sony / Nyomattatott Wéber, Belnay és Landerer'nél / 1832-1836

470. ülés

Acta Senatoriis 47 0. — 2. Maji i or liáromlott, ’s a’ per kezdete napjától számítandó adó, és egyéb meghatá­rozott köz terheknek kész pénzben ki­vetendő mennyiségét — a’mennyiben azon javakat használta — megtéríteni tartozik; eliuarasztatása utánnielégté­telre való szoríttatása, többé nem for­más pergel, hanem sz alábbi 14-dik §-ban megszabott móddal fogván esz­közöltetni. 12. §. Valamint a’ feíjehbi 11-dik §-ban említett perek, úgy az elhagyott jobbágy telkek megszólítását, bármelly módon a’ bírói jlegfelsőbb Ítélet után is, gátoló földes Urak ellen, 200 ft. büntetésre intézendő tiszti közügyészi perek is, birtokon belől fognak a1 Me­gyei Törvényszékről az Ország fő Tör­vényszékeire feljebb vitetni. 13. §. Hogy pedig az elhagyott jobbágy telkek megszállítása annál gyorsabban és sikeresebben eszközöl­tessék, úgy a’helységek, mint á’pusz­­tákbéli elhagy ott jobbágy-telkeket meg szálló akár Ilonig akár külföldi sze­mélyek részére, ezen személyek és az említett telkek közötti minden külömb­­ség nélkül az 1723-ki 103-ki Törvény Czikkely értelmében az illetöTöf vény­hatóságok elitélése szerint a’ helybeli környülményekhez mérséklendő, hat esztendőknél mindazonáltal soha és semmi esetben hoszszabb időre nem terjeszthető köz adózástóli felmentés engedtetik ; megjegyeztetvén : hogy mind addigi míg a1 pusztákbeli elha­gyott telkek is megszállhatnak, a1 ha­szonvételekhez kötött köz terheket* bár ki legyen is az, ki azokathasznál­­ja, a’11-dik §. értelmében múlhatat­lant viselni tartozik. 14. §. Az adónak a’ jobbágyfölde­ket használló nemesektől, vagy az el-in casu respectivus domínüs terrestris, tam medio tempore obveniens a tenu­­tis liti inclusis quantum contributiona­­le, quam etiam reliqua determinata onera publica, ad aes paratum redu­cenda, et a die motae litis calculanda — in quantum tenuta eadem usuasset — depurare obligabitur, convictione­que subsecuta, ad praestandam satis­factionem , non formali amplius pro­cessu, verum modalitate , §-o 1 4-o in­ferius praescripta, obstringetur. §. 12. Prout causae in praeceden­te §-o 11-mo attactae, ita causae etiam Fisci magistratualis , contra dominos terrestres, impopulationem desertarum sessionum colonicalium, post senten­tiam supremi quoque Tribunalis quo­­cunqne modo impedientes, ad poenam 200 Anorum dirigendae, e Sede Comi­tatus judiciaria, via gradualis appella­tae, ad altiora fora Itegni judiciaria, intra dominium transmittentur. §. 13. Quo autem impopulatio de­sertarum sessionum colonicalium, eo celerius et efficatius procurari queat, Cunctis tam intraneis, quam extraneis qui sessiones colonicales, sive in pos­sessionibus sive in praediis depopula­tas — nullo inter personas, aut sessio­nes posito discrimine — cultivandas assumment, in sensu articuli 103:1723 a quavis contributione publica immu­nitas, ad tempus per concernentes Ju­risdictiones deligendum, nunquam at­tamen, et nullo in casu ultra sex annos extendendum, duratura concediturJ eo notato: quod donec praediales de­sertae quoque sessiones colonicales ira­­populatae fuerint, onera publica usu­­fructuationi earundem inhaerentia, per quemcunque, qui eas usuat, in sensu i i-i inomisse ferenda sint. §. 14. Provisione, relate ad con­tributionem a nobilibus tenuta coloni- C 2*

Next

/
Thumbnails
Contents