1832-1836 Irományok 7/2. • Felséges Első Ferencz Ausztriai Császár, Magyar és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony szabad királyi várossába 1832-ik esztendőben, karácson havának 16-ik napjára rendeltetett Magyar Ország' Gyűlésének Írásai. / Po'sony / Nyomattatott Wéber, Belnay és Landerer'nél / 1832-1836
469. ülés
Acta Sessionis 470. — 2. Maß. SJ9 í. §.Hogy ha akár atyával, akár anyával is testvér, vagy unoka testvérek a’ szüléikről, vagy magvaszakadott testvérük után reájok háramlóit nyilvános örökségre nézve még osztatlanok, és az osztály részek valóságos kihasítása eránt egymás közt meg nem egyezhetnek, ha akkor azoknak bár mellyik osztály részéhez lehelő jutás végett azon Megyének Közönségéhez folyamodik, mellyben az elosztandó javak, és birtoki jussok feküsznek, a’megkeresett Megyének Közönsége köz Gyűlésből Küldöttséget azonnal rendeljen ki, raelly Küldöttség, ha a’ munkába veendő barátságos egyeztetés nem sikerülne, a* folyamodás tétel napjától számítandó egy esztendő alatt, aJ javak öszveirásának,és a3megbecsülendok megbecsülésének elorebotsájtása után, az osztálybeli részek tellyes kihasításával, és ezeknek, ha elfogadások eránt az egyesség máskép meg nem készülhetne, sors húzás útján eszközlendo valóságos általadásával, a’ felek között az osztályt tegye meg, Js arról tudósítását a’ közelebbi köz Gyűlésbe adja be. A’ sors húzás, valamelly félnek attóli vonakodása esetében aJ Küldöttség által nevezendő, *s a1 sors húzásban a’ vonakodó osztályos atyafi képét viselendőhelyettes által fog telly esíttetni. 2. §. Ha pedig a5 javak több Megyékben feküdnének, akkor ezen Megyék közűi az fog Küldöttséget rendelni, mellyet a’ felek köz megegyesülessel választandanak, vagy ha ez meg nem történnék, a" mellyet egyik osztozó atyafi folyamodására & királyi Felség fog kijelelni, melly is munkálódásait az osztály alá tartozó javak tellyes öszveségére nézve folytatni, és végzését tellyesedésbe is hajtani fogja; azon esetben mindazáltal, ha a’ több Megyékben fekvő §. 1. Ut si quis e fratribus carnalibus, aut etiam uterinis, aut fratribus patruelibus, relate ad substantiam post fata parentum communium, aut defectum fratrum germaporum, successione plana in se devolutam, nondum divisis, et quoad effectivam ratarum excisionem, inter se convenire nequeuntibus, fine consequendae ratae suae divisionalis, ad Universitatem Comitatus, ubi bona, et jura possessionaria dividenda sita sunt, recurrerit, eadem Universitas illico Deputationen! e generali Congregatione exmittere teneatur, quae, tentanda prius amica non succedente, ad summum intra annum, a die facti recursus computandum, praemissa bonorum conscriptione, aestimatione, cum effectiva ratarum excisione, harumque reali, si de acceptatione earundem coalitio secus obtineri haud posset, per sortilegium instituenda traditione,divisionem inter partes peraget, desuperque relationem in proxima generali Congregatione praesentabit. Quod sortilegium in casu cujuspiam partium renitentiae, etiam medio substituti, per Deputationen! denominandi, vices renitentis condividentis in trahenda sorte subituri procurabitur. j i,' \9 ■ ■ >»« d' ■ fj. » §. 2. Si autem bona pluribus Comitatibus adjacerent, tunc conventione partium deligendus, hac vero non succedente erga recursum condividentis per Regiam Majestatem delegandus, ex his Comitatus Deputationen! exmittat, quae relate ad totam massam divisicnalem operabitur, suumque decisum effectuabit; eum tamen in casum, si pluribus Comitatibus adjacens divisionale substratum nimis exiguum esset, Comitatus, quorsum recursus eatenus 215#
