1832-1836 Irományok 7/2. • Felséges Első Ferencz Ausztriai Császár, Magyar és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony szabad királyi várossába 1832-ik esztendőben, karácson havának 16-ik napjára rendeltetett Magyar Ország' Gyűlésének Írásai. / Po'sony / Nyomattatott Wéber, Belnay és Landerer'nél / 1832-1836
469. ülés
469. űlét írásai. — 2. Május. elosztandó javak nagyon csekélyek volnának, azon Megye, mellyhez az eránt folyamodás fogtétetni,a királyi szükséges kijelelést az osztozó vérek minden terheltetése nélkül kieszközleni tartozand. 3. §. Ugyan ezt kell érteni a’ leány testvérekről is, kik mind az anyai, mind pedig az atyai ősi javakból is, még pedig az utóbbiakból, ha ezek a' leány ággal már ezelőtt történt utolsó osztályban befoglalva valónak — a’ fiú testvérek ellenkezése akadályt néni tehetvén, örökösödési részeiket mind fiú testvéreiktől, mind pedig a* fiú ág kihalása esetében egymástól ezen sommás úton kiszerezhetik. 4. §. Minden szerzett javakra nézve a* szerzeményi levelek szerint fog az osztály megtétetni, ha külömben azoknak rendeletét a’szerző tettleg meg nem váltóztatta 5. §. Ezen sommás intézkedés alatt az ingó javak hit alatti felfedezésének helye nem leend, hanem csak annyiban fognak azok osztályi számozásba menni, aJ mennyiben nemek és mennyiségek tanúk, vagy más bizonyítványok segedelmével kivilágosítható. 0. §. Ezen sommás intézkedések költségeit, azon egyedüli eset kivételével, midőn valaki ellen, ki birtokban van , az osztálynak roszlélekkeli akadályoztatása tapasztaltatik, részeikhez mérsékelt mennyiségben mindenkor az osztozó felek tartoznak viselni; — a háborgatás és foglalás idejétől kezdve mindazáltal a’ költségeket és időközbeni hasznokat egyedül, a’ háborgató vagy foglaló maga tartozik megtéríteni. 7. §. Az olly ingó és ingatlan javak , mellyekre nézve kétséges a’ jósnak minősége, ha csak barátságos egjezés nem igazi tandja el a" viszálkodást, a felek e’részben törvény útja köve-S6Ü sumlus fuerit, necessariam Delegationem citra onus condivideutium, exoperari tenebitur. §. 3. Idem intelligenduin est de sororibus, quae etiam tam ex bonis maternis, quam et paterno - avitis; et his quidem, si illa praecedenti ultimae divisioni, cum sexu foemineo initae, jam inclusa fuerant, non obstante fratrum reclamatione, ratas suas successionales, tam a fratribus , quam et in casu defectus sexus masculini, ab invicem hac summaria via consequi valebunt. §. 4. In universis acquisitis bonis juxta litteras acquisitionales, nisi his facto acquisitoris derogatum foret, divisio peragetur. §. 5. In summaria hac procedura juramentalis rerum mobilium revelatio locum non habebit, sed in quantum harum species, et quantitas per testes, aut alia adminicula probata fuerit, calculum divisionis subingredi debebunt. §. 6. Summarii hujus instituti expensae, demto unice casu illo, ubi quispiam in possessorio constitutus mala fide divisionem impedire compertus fuerit, semper partes condividentes, a proportione ratarum ferient, inde a tempore nihilominus turbationis prout et occupationis, solus turbans, aut occupans, expensas cum fructibus intermedio tempore perceptis, refundet. §. 7. Intuitu bonorum mobilium, et immobilium, relate ad quae, juris qualitas dubia est, nisi controversia amicis pactis sopiretur, partes ad juris viam relegandae erunt, quoad caetera
