1832-1836 Irományok 7/2. • Felséges Első Ferencz Ausztriai Császár, Magyar és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony szabad királyi várossába 1832-ik esztendőben, karácson havának 16-ik napjára rendeltetett Magyar Ország' Gyűlésének Írásai. / Po'sony / Nyomattatott Wéber, Belnay és Landerer'nél / 1832-1836

469. ülés

858 2. Május. 470. ülés írásai. — tását a’kőz birtokosoknak bármellyike kívánván, az arányúsági per feljebb érintett útján még oily helyeken is meghatározni, ’s az e’ részben feljebb megállapított elvekkel megegyezöleg végre is hajtani kelletik, mellyekben öszvesítés nélkül mindazáltal, az ará­­nyuság már behozattatott, vagy a’ hol a köz birtokosok között arányu­­ság kultsára nézve, semmi villongás fen nem forog; — nyilván kijelen­tetvén egy éberánt: hogy azon egy ha­tárra nézve az öszvesílésnek , és elkülönözésnek tsak egy Ízben lehet helye. 20. §. Többnyire a most folya­matban lévő és még bé nem fejezett arányosító perek folytatólagi kereső levél és idézés mellett az öszvesítés­­re, Js abból folyó tagos osztályra is , kiterjesztethetnek* XIII. Törvény Czikkely, .4’ nem ISe/nesekttek engedendő perie­kedé si tehetségről. Mindennem nemesek, akár föl­des úri hatalom alatt álljanak, akár nem, mindennéroü követelései két, vagy személyeik sértését ezentúl akár ki el­lentulajdon felperességök mellett ke­reshetni fogják. Szabadságokban ma­rad azonban az ö nevekben munká­landó tisz ti Ügyvédnek, vagy ha föl­des urihatóság alatt lévők volnának, az eddigi gyakorlat szerint az ura­dalmi Ügyésznek pártfogásával, ha kívánnak , ezentúl is élni. XIV. Törvény Czzkkely. A eérek közt d1 világos örökösödés ese­tében végrehajtandó osztályról. Hogy a’ hármas könyv I. része 45-dik czimjének eseteiben az osz­tályos vérek közötti gyűlölködések eltávoztathassanak, rendeltetik: . etiam in locis, praeattacta proportio­nalis processus via, quocunque com­possessorum desiderante, decernenda, conformiterque ad praestabilita eate­­nus principia in effectum deducenda erit;in quibus proportio absque tamen commassatione jam introducta est, aut ubi circa clavim proportionis intercoin­­possessores nulla occurrit controver­sia, eo ceterum diserte declarato: quod commassationi, atque segrega­tioni reflexe ad idem terrenum semel duntaxat locus dari possit. 0 §. 20. In reliquo causae pro­portionales actu decurrentes, non­­dumque definitae, penes continuato­­rium libellum actionalem, et cita­tionem ad commassationem quoque, et ratarum in uno corpore excisio­nem extendi poterunt. Articulus XI 11. De concedenda Ignobilibus litigandi activitate. Cunctis ignobilibus sive domi­­nali Jurisdictioni subjaceant, sive non, liberum erit deinceps omnis generis praetensiones suas, aut personales laesiones, contra quosvis proprio actoratu vindicare. Salva interim no­mine illorum processuri Fisci magi­­stratualis, aut si jurisdictionati domi­norum terrestrium fuerint, juxta vi­gentem hactenus usum Fisci domina­­lis, si hac porro uti voluerint, assi­stentia. Articulus XIV. t De divisione inter jrat res in casu pla­nae successionis suscipienda. Ad evitandas in casibus tituli 45-ti: 1-ae inter condividcntes odio­­sitates, statuitur:

Next

/
Thumbnails
Contents