1832-1836 Irományok 7/2. • Felséges Első Ferencz Ausztriai Császár, Magyar és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony szabad királyi várossába 1832-ik esztendőben, karácson havának 16-ik napjára rendeltetett Magyar Ország' Gyűlésének Írásai. / Po'sony / Nyomattatott Wéber, Belnay és Landerer'nél / 1832-1836
469. ülés
V 21-dik Törvény Czikkely rendelete — a’ leveles, makkoltatás, és egyéb haszonvételek, kitkit csak a’ számára kihasított erdő részben fognak illetni. 17. §. Ha valamelly közbirtokos a’ közös határ egy részét mabános használat alá vonván el, azt lakosokkal szállítja meg, szőlővel beülteti, kerteknek fordítja, vagy azon hasznos javításokat teszen, és azt több esztendőkig bírja , az illy darab föld a’ valóságos birtokosnál hagyattassék meg ugyan, a1 több közbirtokosoknak mindazáltal a’ közös földekből , aránylag! pótolékot adni kelletik; ha pedig a’ helybeli körülmények állván ellent, azt tellyesíteni nem lehetne, akkor a’ közösből foglalt ugyan azon darab föld, aránylag és eleve megtéríttetvén a’megtérítendők, felosztás alá botsáttatik. 18. §. Az arány óság behozása kérésének jussa a1 közbirtokosok mind egyikét illeti, lllyeneknek kell tartani pedig azokat, kik bár melly haszonvételre nézve fentartván a’ közösséget, vagy önmagoknak, vagy azoknak, kiknek a’belső telekben képét viselik, valóságos gyakorlatát megmutathatják. Többnyire ezen arányúsági perben az eilentállás meg nem engedtetvén , a’ birtok mivoltához mérséklendő költségeknek közösöknek lenniek kelletik ; mellynél fogva ezek, törvényes kamatjaikkal együtt, mindenkor, végrehajtás alkalmával a’ fizetni vonakodó közbirtokosok részeikből, bírói foglalással is megveendők lesznek. Egyéberánt a1 per folyamatára nézve az 1807-ki 21-dik Törvény Czikkely 12- ik, 13-ik, 14-ik és 15-ik §§-ban foglalt rendelkezés azarányosító perekre is kiterjesztetik. 19. §. Az öszvesítést, és az illető részeknek , a’ mennyire megtörténhető, egy tagban való kíhasíür. Gyy írásai 1II. Kötet. Actu Sessionis in salvo manente, —pascuatio, gíandinatio aliaque beneficia tantum in exci-* sa cuivis sylvae rata competent §. 17. Si compossessorum quispiam ex communi terreno, plagam in privates usus subtrahat, illamque impopulet, vitibus implantet, in hortos convertat, aut utiles in ilia meliorationes suscipiat, et pluribus annis eandem possideat, talis plaga actuali quidem possessori relinquenda est, reliquis nihilominus compossessoribus, proportionata ex communibus fundis, praestari debet recompensatio; si autem obstantibus localibus circumstantiis id praestari nequiret, tunc illa eadem occupata ex communi fundo plaga, compensatis praevie a proportione compensandis, divisioni substernetur. §. 18. Jus proportionem petendi cuivis compossessorum competit. Ero talibus autem habendi sunt, ii, qui in quocunque beneficio communionem reservando, aut actualem, aut eorum, quos in intravillano repraesentant, usum docere possunt. Caeterum in lite hac proportionali oppositione non admissa, expensae a propor, tione possessorii communes esse debent, ac eapropter tales, una cum legali interusurio semper occasione executionis e rata morosi compossessoris, executione quoque judiciaria mediante desumendae erunt. In reliquo quoad decursum litis, dispositio articuli 21 : 1807. §§-is 12. 13. 14 et 15-to contenta, ad proportionales quoque processus extenditur. lf>Ü. — 2. Maß. 857 §. 19. Commassatio, respectlvarumque ratarum, quantum fieri potest in uno corpore excisio, illis 215
