1832-1836 Irományok 7/2. • Felséges Első Ferencz Ausztriai Császár, Magyar és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony szabad királyi várossába 1832-ik esztendőben, karácson havának 16-ik napjára rendeltetett Magyar Ország' Gyűlésének Írásai. / Po'sony / Nyomattatott Wéber, Belnay és Landerer'nél / 1832-1836

469. ülés

469. Illés írásai. — 2. Május.

— a’ Iegesülnének, kiadni kelletik lőre nézve az rendeltetvén.

i3. Hogy a’ hol a’ helyezeténél fogva megtörténhetik, elörebotsátott módon, hasonlókép valóságos kihasitással — a’ legelőnek szűk volta ezt nem akadályoztathatván — osztassák fel ; ha mindazáltal a’ legelők, semmi más egyéb használatra nem fordítható darab földekből állanának, vagy a’ reájok járás gáioltatása, ’s egyéb többféle különböző okok miatt ki nem hasíttathatnának, ekkor a’ helybeli olly körülmények bírói kép is magtudatván, a’ legelő kiterjedésére és termékenységére való figyelmezéssel a’ marhák száma és neme határoz'tassék meg, ’s igy minden közbirtokos illetőségéhezszabva, a’ legelő használata rendeztessék el; az illyetén rendeztetést megszegők pedig annyiszor mennyiszer, minden egy egy darab marhától, a’ közbirtokosság által rögtön megveendő egy forint büntetéssel fenyittessenek.

14. §. A’határnak ezek szerénti felosztásakor, a’ jobbágyoknak nem csak szántóföldekben és rétekben,hanem legelőben is, a’ fentebbi Törvény Czikkelyek rendelete szerént használandó illetőségét, a’ földes úri javaktól különőzni kelletik.

* t * ,

15. §. Hol a’jobbágynak belső telke kiegészítése végett külső föld adatott, ez ugyan belső telki minden szabadságokkal fog bírni; a’ közös haszonvételekből az olly darab föld után illetőleg háramló rész mindazáltal, nem a’ közős,hanem a’ földes úri magános illetőségből fog leszáinítatni.

16. §. Az erdők gondviselésére nezve,— fenmaradván az 1807-iki

21-ik

856

13. Ut übi id e ratióne sitttá f eri poterit, praemissa modalitate, exiguitas obstare queat; aeque reali excisione mediante subdividatur; si tamen pascua ex plagis, in nullos alios usus converti queuntibus subsisterent, aut ob impeditum accessum aliasque diversas rationes exscindi non possent, nunc localibus his circumstantiis judicialiter quoque cognitis, habita extensionis et fertilitatis pascui reflexione, pecorum numerus ac species determinabitur, atque ita pro ratione competentiae cujusviS Compossessoris usus pascui regulabitur; taliqué regulatione controvenientes, poena unius floreni a singulo pecorum vel pecudum frusto, toties quoties, per compossessoratum ipso facto desumenda punientur.

<§. i4. In praevia terreni subrepartitione competentia colonorum non tantum in agris et pratis, sed etiam pascuo, juxta dispositionem praecedentium articulorum usuanda, a tenutis dominálibus sequestrari debet.

15. Ubi fundus extravillanus in adjustationem intravillani colono datus est, hic ecquidem omni intravillaneitatis favore gaudebit, verum rata e competentibus communibus beneficiis, pro mensura tenuti hujus obventura, non e communi, verum e privativa domini terrestris competentia supputanda veniet.

16. Dispositione articuli 21* 1807.intuitu conservationis sylvarum,

in sal-