1832-1836 Irományok 7/1. • Felséges Első Ferencz Ausztriai Császár, Magyar és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony szabad királyi várossába 1832-ik esztendőben, karácson havának 16-ik napjára rendeltetett Magyar Ország' Gyűlésének Írásai. / Po'sony / Nyomattatott Wéber, Belnay és Landerer'nél / 1832-1836

439. ülés

/ Székeknél mind a’ Bírák mind a’ felek által magyarul folytattassauak. 48 439. Ülés írásai r) A’ Mélt. Kir. Udvari Kamara, melly eddig a’ deák és német nyelvhez ragaszkodik, minden ágaira nézve az 1830: 8 törvény czikkely rendelése alá vettessék, és mivel csak a’ tellyes kiterjedésű sikeresítés élteti a’ Tör­vényt, d) Mind a’ Magyar Kir. Udvari Kamara, mind pedig a3 Királyi Hely­tartó Tanáts alattvalóira a’ Törvény rendszabását szigorúan foganatba ve­gye* e) Méltó aggodalmat gerjeszt bennünk, hogy a3 magvar véghelyi katonaság egésszen német lábra ál­líttatván, az Austriai Törvénykönyv rendszabásai által kormányoztatván, már olly helyzetben áll, hogy ma­gát mintegy magyarnak sem tartja többé: a' további rósz következések megelőzése tekintetéből kívánjuk, hogy a* Magyar Törvények tiisténti behozatalán felül a3 véghelyekre is egyátaljában kiterjesztessék a’ ma­gyar nyelv. f) A3 Magyar ezeredeknél a* kormány szavak magyarosíttassanak, ’s az örökösödési háborúig divato­zó szokás szerént magyarul adassa­nak, a1 Magyar országi hadi Kor­mányszékeknek nem különben a3 vá­rak, és ezeredek Kormányainak, és minden honi katonai intézetnek köte­lességül tétessék: hogy ne tsak elfo­gadják a’ magyar irományokat az Or­szág Törvényhatóságaitól (mire t. i. a1 Kir. Helytartó Tanáts Békés, és Gö­­mör Vármegyékhez intézett levelében az 1830 : 8. Czikkelyt szorítani a­­karta) hanem a’ Törvényhatóságokkal egyáltaijában magyarul levelezzenek, sót vero, quae seu penes CuriarcfRegiam, seu penes alia Tribunalia latino ser­mone cursum coepissent, in futurum tam judices quam et partes agenda sua patrio idiomate perficiant. c) Camera Regia Hungarico-Au­­lica, quae hucdum latioae et germa­­nicae lingvae adhaesit, quoad omnes administrationis ramos dispositioni articuli 8: 1830. peraeque subjicia­tur, et quia vigorem legis plenus sal­tem effectus conciliat. d) Tam Camera Regia Hungarico- Aulica, quam et Consilium R. L. Hun­­garicum quoad subalternos officiales suos praescripta legis stricte obser­vent. e) Justam excitat sollicitudi­nem id, quod militia confiniaria ex integro ad pedem germanicum col­locata, et juxta leges codicis Austria­­ci gubernata, in tali situ existat, ut se nec amplius hungarum esse repu­tet, — ad praecavendas proinde ul­teriores ingratas sequelas cupimus, ut legibus hungaricis protinus in confiniis introductis lingva hungari­­ca illuc quoque inomisse extendatur. f) Legionibus hungaricis ita, pro­ut praeterlapsis seculis usque suc­­cessionale bellum usu venit, termini militares imperatorii hungarice pro­ferantur, supremis in Regno armo­rum Praefecturis non secus fortali­­tiorum etiam et legionum hungarica­­rum Praefecturis, omnibus item mili­taribus intraregnanis institutis injun­gatur, ut non solum literas hungari­­cas a Jurisdictionibus Regni acceptent (ad quod nempe sensum articuli 8 : 1830. Consilium R. L. H. in literis suis Comitatibus Békés et Gömör scriptis restringere voluit) sed cum Jurisdictionibus indispensabiliter et­iam — í 6. Martius. t

Next

/
Thumbnails
Contents