1832-1836 Irományok 7/1. • Felséges Első Ferencz Ausztriai Császár, Magyar és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony szabad királyi várossába 1832-ik esztendőben, karácson havának 16-ik napjára rendeltetett Magyar Ország' Gyűlésének Írásai. / Po'sony / Nyomattatott Wéber, Belnay és Landerer'nél / 1832-1836

455. ülés

Acla Sessionis 4 oá. — 18. April. 599 laszokban áz országnak a’ Répási és héthelyi földekre, a’ Varasdi tábor­­nagyságra, ’’s magokra az áltáljában vett katonai Véghelyekre nézve is, az Ország törvényes kívánaténak tel­jesítését gátolható valainelly törvé­nyes ellen ok fel nem hozattatván, a’hoz pedig, hogy a’ birodalom állo­mányának, és bátorságának tekinte­tei miatt a’ katonai véghelyek határo­zatlan időkig, mind tsak mostani ál­lapotokba hagyassanak, annál ke­vésbé járulhatván, mivel az, hogy a’ Magyar Ország koronájához tartozó földön, Magyar Törvények, és ezek­hez alkalmaztatandó igazgatási rend­szer divatozzanak, a’ birodalam, és haza bátorságával nem tsak nem el­lenkezik, sőtt inkább arra, hogy ko­ronájának tulajdonáról a’kép intéz­­kedhessék, a’ mint jónak ítéli, az országnak kétségtelen jussa lévén, 3s a3 magyar nemzetet illető ön állás, szabadság, és függetlenség azt is ok­­vetetlenül megkívánván, hogy Ma­gyar országnak jusai, és megesmért igazai teljesítése tekintetében a’fő, és egyenes figyelem magára Magyar országra, ennek saját törvényeire, és felhozott okaira intéztessck, ’s a3 Fejedelem, és Nemzet közötti köl— tsönös kötések szentségeit sarkalló 1790: 10-dik Törvény Czikkelynek olly világos rendelete szerént, sem­mi más Ország vagy Nemzet alá nem tartózható Magyar országnak törvényes jusai, és igazságos kívána­téi, a3 birodalom állománya tekinte­tének áld jók ne vettessenek, a’ je­len 6-dik §-ban foglalt országos, és nagy kihatású sérelmök orvoslásának szorgalmazásához, ide értvén a3 Ká­roly és Jó’sef nevezetű utak között fekvő vidéknek; úgy nem külömben Czirkvenó mező városának, a’ vég­helyeken lakó nemeseknek és Czeng Regias relate ad plagas Répás, et Kethely; generalatum item Varasdi­­ensem, prout etiam universa Confinio­rum territoria remonstrati in contra­rium nulla motiva legali adducta ha­beantur;— benignae autem declara­tioni Regiae ineo manifestatae,quod ob rationem status et securitatis mo­narchiae confinia militaria ad inde­terminatum usque tempus in praesen­ti situ relinquenda sint, — adstipula­­ri eo minus possimus, quod princi­pium illud, quatenus in territoriis ad propietatem Sacrae Regni Coronae pertinentibus, leges Hungáriáé admi­nistratioque spiritui legum earundem conformanda vigere debent, securi­tati monarchiae et patriae adversa haud sit; — quinimo de iis, quae Coronae propria sunt, prout justum et aequm existimaverit, disponendi activitate Regno jure indubio compe­tente; — consistentia, porro liber­tate et independentia Genii Hunga­­rae propria id autem indispeasabili­­ter exigente, ut in omni eifectuatio­­dís jurium Regni Hungáriáé pro ju­stis et legalibus caeteroquin recog­nitorum, negotio summam et dire­ctam considerationem quarumvis ba­sim Regnum Hungáriáé hujusque le­ges et motiva in medium prolata constituant, — insuper autem juxta claros Legis fundamentalis articuli quippe 10: 1790/1 tenores quam le­gem mutuorum pactorum inter Prin­cipem et Nationem initorum sancti­monia salvam esse jubet, nulli alte­ri Regno aut populo obroxii Re­gni Hungáriáé jura et legalia postu­lata, rationi status monarchiae sub­­ordinari nequeant — sollicitationi medelae gravamini puncto hoc 6-to attacto, tamquam relate ad totum Regnum summe momentoso ferendae __buc intellectis etiam gravaminibus 100 *

Next

/
Thumbnails
Contents