1832-1836 Irományok 7/1. • Felséges Első Ferencz Ausztriai Császár, Magyar és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony szabad királyi várossába 1832-ik esztendőben, karácson havának 16-ik napjára rendeltetett Magyar Ország' Gyűlésének Írásai. / Po'sony / Nyomattatott Wéber, Belnay és Landerer'nél / 1832-1836

438. ülés

34

438. Ülés írásai. — 15» Mártius.

rés munkálatok sorára halasztassanak,és ehhez képest kívánják a’ Törvény Czikkely javallat bevezetését és 2-dik §-ust megtartatni, és ehhez képest a’ Törvény czímjét is így változtatni: vAz egyházi, és minden illy természetű tized beszedése módjáról

A Tisztviselők büntető hatáságáról: Az úri hatóság, ide nem értvén a’ bűnök fenyítését nem csak hazánknak annak alkotása olta divatozó Törvényeiben, és szünetlen gyakorlatában, de mintegy magában a1 természet törvényében is gyökerezhetik, és minden nemzeteknél fenáll, úgy mint az atyai, és más eoyéb ehhez hasonló hatalmak és hatóságok: azt tehát rögtön eltörülni nem tanátsos.—Midőn azonban ez volna 0 Cs. Kir. Fő Herczegségének ésa73Iélt. Fő Rendeknek meggyőződése: a1 visszaéléseket koránt sem pártolják, és a’ köz csend feltartása és öregbítése lévén egyedül czéljok , éppen nem idegenek attól, hogy a’ visszaélések ne tsak megszüntessenek, de meg is ellőztessenek. Az óhajtott biztosítását «a’köz csendességnek a’ Tek. KK. és RR. által javallott községi hatóságban fel nem találhatni annyira, hogy ezen új intézkedés reménysége alatt a1 fenálló divat eltörlését eszközölhetőnek látnák, és így előbbi fel— szállításokhoz, hogy tudni illik az egész tárgy az illető rendszeres helyen vétessék fel, — ragaszkodnak.

»4’ polgári perek Országgyűlés alatti folyamatáról:

Továbbá sem gyengülvén előbbi izeneteikben a’ dolog belső mivoltából húzott, megczáfolhatatlaai indító okokon épült meggyőződések, meg nem szűnnek azt hinni: hogy a1 polgári perek folytatása Országgyűlése alatt a fö Törvényszékeknél, sem az egész hazára, sem a’ perlő felekre, sem pedig magokra a’ bíróságokra is jótékony következéseket nem áraszthat. Minélfogva egyedül a’ dolog siettetése tekintetéből a7 Törvény javallat felterjesztését nem ellenzik, olly szerkeztetési megjegyzéssel mindazáltal, hogy az i-sö §-ban a7 büntető perek elsőbbsége kijelelhessék, és egyszersmind világosan kifejeztessék; hogy a7 két tanátsban való felvétel a7 Királyi és Báni Táblák előtt kezdett perekre nem értetődik; a’

2-dik §-us pedig, minthogy a1 czélnál tovább terjedvén azon kérdésbe is be vág: kell a jövendőre a7 Törvény szüneteket megtartani vagy sem? az 1830.

6-dik Törvény értelmére szorittassék. — Végre

Ä porták ideigleni kiigazításáról: Minekutánna a* Tek KK. és RR. a7 Fö Rendi Tábla legújabban tett javallatát el nem fogadták, az 1790: 59-ik Törvény Czikkedy rendelete pedig ideigleni intézkedésnél nem változhat, de az eddigi Országgyűlési gyakorlat is, a7 Áléit. Fö Rendek értelmét erősítené: kéntelenek előbbi izeneteikben kifejtett értelmekhez ragaszkodni, és a7 Tek. Karokat és Rendeket felszólítani: ne terheltessenek az eddigi hasonló esetekben gyakorlott szokást ez úttal is megtartani.