1832-1836 Irományok 7/1. • Felséges Első Ferencz Ausztriai Császár, Magyar és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony szabad királyi várossába 1832-ik esztendőben, karácson havának 16-ik napjára rendeltetett Magyar Ország' Gyűlésének Írásai. / Po'sony / Nyomattatott Wéber, Belnay és Landerer'nél / 1832-1836

438. ülés

----- " ........... M Acta fossionis 438. — Iá. Martii. ;in j. — 33 CDXXXVIIL ÜLÉS. SESS, C1JXXXVIIL Martius 15-kén. i DXLIII SZA3I ALATT Ötödik vision izenete a’ Méltóságos.Fó Hen deknek a3 még jelen Országgyű­lésén Törvénybe iktatni kívánt ja­valatok eránt. lo. Mártii. SITB Nro. DXLIII. Quintum Renuncium Iixcels. Procerum quoad objecta excerpta sub kis ad­huc Comitiis inarticulanda. AP Tizedről: Noha Ő Cs. Királyi Fő Herczegségének, és a’ Áléit Ren­deknek azon elvek iránt, mellyeket a1 Tek. KK. és RR. utóbbi izenetekben e’ tárgyról felhoztak nyöinos, és a’ Törvényben gyökerezett észrevételei lenné­nek : minekutánna azonban a’ Tek. KK. és RR. magok is előbbi szándékoktól eláílván új javallatot állítanak fel,— a’ további vitatással felhagyva, ez úttal röviden csak azt jelentik ki,hogy az érintett elveket teljességgel nem oszthatják. Y3LO: Mi pedig az ujabbi javallatot, és annak folytában készített Törvény tpzikkelyt illeti: annak azon részét, melly a’ tized beszedése módját határozza, és azt a1 kilenczedről állapított lábra helyhezteti; az egyházi Rend kebelekben lévő tagjainak önkénti hozzájárulása mellett iá elfogadják, de a’javallat többi ré­szeihez nem járulhatnak* Nem szándékok ugyan e’ helyen a tized eredetére, természetére és e­­zekből folyó következésekre bővebben terjeszkedni, azt mindazáltal kéntelenek kinyilatkoztatni: hogy a1 múltra nézve azon kérdések, mellyek a tizedekről lé­tező, és számos Törvényeinkben is erősített kötések általruháztatását, és ebből az egyes nemzetségek között is támadó felette érdekes öszveütközéséket érdek­lik, a’ jövőre pedig azon viszonyok, mellyek a tized tulajdonosi, a’ föld birto­kosi és tized adók között fenforognak, és a’ törvényhozást a’ Törvény divatozó szabályaira bírták — olly elágozott, és egymásba font, sőt a’ mennyiben a’ Ki­rályi Fiscusnak némelly a1 Haza bátorságát illető esetekben tulajdonított el­sőbbségijussa is fenforog, magára az Ország védekezésére is kiható elvá­laszthatatlan egész tárgyat tesznek, hogy kivétel gyanánt egy oldalukig, és a’ nélkül, hogy az egész rendszerbe vágó egyéb Törvények felvétessenek , sike­resen és jótékonyon el sem intéztethetnek: mert ha a’ tulajdon kérdései elinel­­lőztetnek is, nem elég azt átalánosan kimondani: hogy az eddigi már létező kötések a’tized adókra általruháztatnak, jövendőre pedig a’ földes urak elsőbb­sége megszűnik: de egyszersmind az abból múlhatatlanul származó következé­seket is fontolóra venni, és az Ország köz megnyugvására elintézni szükséges. Mivel pedig ez tsak a" rendszeres értekezésnél történhetik, továbbá is azt tart­ják Ö Cs. Kir. Fő Herczegsége és a’ Mélt. Fő Rendek, hogy a1 fentebb em­lítettek szerént, kivévén a’ tized beszedése módját a többi kérdések a’ rendsze* Or. Gy. írásai l II. Kötet. 9

Next

/
Thumbnails
Contents