1832-1836 Irományok 7/1. • Felséges Első Ferencz Ausztriai Császár, Magyar és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony szabad királyi várossába 1832-ik esztendőben, karácson havának 16-ik napjára rendeltetett Magyar Ország' Gyűlésének Írásai. / Po'sony / Nyomattatott Wéber, Belnay és Landerer'nél / 1832-1836

435. ülés

30

435. ülés írásai. 11. Martius.

dökló bizonyítványát nem lelni, valamint szinte azon szorult állapot is, mellyel

az ekkoráig1 tartó kereskedési viszontagságok, és a’ múlt évek rendkívüli tsa„ pásai szülének,tellyességgel nem tagadható; ha mindazonáltal akár az adó czéljára, akár adózó nép mostani számára, akár pedig a’ kegy. Fejedelemnek, és az Ország Rendéinek azon atyai gondosságára tekintenek 0 Cs. Királyi Ilerczegsége és a’ 3Iéltóságos Fő Rendek, mellynél fogva az úrbéri rendelkezések, ’s egyéb az adózó nép könnyítésére tzélzó rendszabások tétettek, arról valóban nem győződhetnek meg: hogy vagy az adózók tehetsége, vagy a’köz szükségek annyira fogytak volna, hogy a’ Haza bátorságra megkívántatott adónak mennyiségét árinál, melly még az 1764-dik esztendőben ajánltatott, kevesebbre tehetnék, vagy kellenék szállítani. Az itt önként támadó kérdésre: valyon e* jelen időben, tzélerányos lenne e’ azon módoknak megszorítása, mellyeket a’ nyilván való szükség olly határozottan kíván, és mellyeket a’ nép vállai több kedvező kilátásoknál fogva is el fogják bírhatni? bőven megfelelt már gondos Eldödelnk többszöri példája, ’s az újabb kor történeteinek intő folyamatja, és a’ Tekintetes Karoknak saját meggyőződések is bizonyára jobban megfelelend’ mintsem hogy 0 Cs. Kir. Fő Herczegségének, és a’ Áléit. Fő Rendeknek a, vé mostani adó mennyiség ujjabb felajánltatását ezennel javasló felszólítása szinte azon érzéssel, a’ millyenből származott — ne fogadtassák.

Ali illeti az adózási határidőnek kijelelését; erre nézve Ő Cs. Kir. Fo Herczegsége, és a1 Áléit. Fő Rendek az 1715: 8-dik és 1790/1: 19-dik alapos Törvény Czikkelyekbe bőlts előlátással foglalt ösvényeket tartják legbiztosabbnak; mellyek elsőbbike vezet ama világos elesmérésre: hogy az ált lantié katonaság zsóld nélkül nem létezhet, a’ második [pedig nyilván oda mutat: hogy az adó tsak Országgyűlése által, és ugyan egyik Gyűlésről a1 másikra kiajánlandó. Mellyekre nézve 0 Cs. Kir. Fő Herczegsége és a’ Áléit. Fő Rendek az Ország jussainak és a’ Törvényeknek sértetlenségét inkább a’ fenérintfett ösvényeken, mint a’ tetszőképen ugyan szorosabb, de valósággal gyengébben fenekeit határidő kijelelése által kívánván elérni, az e’ részben divatozott óvásnak megváltoztatását tzélerányosnak nem vélik.

Mindezek mellett azonban Ö Felségének legbölcsebb belátásától függvén az: vallyon a’ Tek. Karok által felajánlott adóbeli mennyisége eránt leli essék e’ tsupán atyai szívének súgállását követni? vagy szükséges e’ egyszersmind a'köz állomány tekinteteinek hódolni ?—úgy szinte az idő határra nézve: vallj on 0 Felsege szándékozik e ragaszkodni a’ Törvénjek világos rendeletéhez? vagy pedig a1 Tek. Karok kívánságát evvel megegyezhetőnek ítéli? ha a' két redbeli pont eránt elöbocsátott fontos megjegyzések nem bírhatnak a1 Tek. Karokat Felirási javallatok megváltoztatására, Ö Cs. Kir. Fő Herczegsége és a’ Áléit. Fő Rendek arra is készek reá állani: hogy a’ Felírás Ö Felsége kegyelmes szándékának megtudása végett, terjesztessék fel.

Ezen esetre mindazáltal, kijelentett nézeteikhez való ragaszkodások inellelt, kívánnák az 1-sö §. végét ekkép módosítatni: „hogy a’ megajánlandó mennyiség a1 szükség legszorosabb mértékéhez alkalmaztassék, és ezen felül a1 népnek különben is tsekély jövedelmei a’ köz állomány költekezésének áldozatjai ne légyenek‘c „ut quantum offerendum, strictissimae necessitati com-