1832-1836 Irományok 7/1. • Felséges Első Ferencz Ausztriai Császár, Magyar és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony szabad királyi várossába 1832-ik esztendőben, karácson havának 16-ik napjára rendeltetett Magyar Ország' Gyűlésének Írásai. / Po'sony / Nyomattatott Wéber, Belnay és Landerer'nél / 1832-1836
435. ülés
31 + t - . . • , . mensuretur, et nitra hanc plebis caeteroquin exigui proventus tegendis statua publici erogationibus immolari nequeant“ mert a’ Tek. Karok azt kívánván, itt kijelenteni, hogy a’ nép a’ köz állománynak legszorosabb szükségein felül ne rovattassék meg; ezt a1 javait módosítás világosabban kifejti. A’3-dik §-ra pedig: Horvát Ország részéről az ciánt előadott aggodalom következésében; a’ Horvát országi ajánlásnak ekkoráig divatban volt külön megemlítése a1 jelen Felírásból kihagyódott 0 Cs. Kir. Fő Herczegsége és a’ Mélt. Fő Rendek szükségének tartják kinyilatkoztatni: hogy ezen akkép változott szerkezetet is csak az 1790/i: 59-dik Törvény Czikkely értelmében veszik. Acin Sessionis 135. — 11. Martii. DXL. SZÁM ALATT. SUB Nro. DXL. Hetedik viszonizenete a’ Méltóságot* Fő Septimum Renuncium Excels. Proce- Rendeknek a’ sérelmek és kívánatok rum quoad gravamina et postulata, tárgyában. , t]*; Az I-sö osztály 45-dik pontjára. A’Fő Rendi Táblának nehézsége nem azonkívánságára a: Tek. KK. és RR. terjed, hogy «V két rendbeli Evangelicus Vallásbeliek a’ kaptsolt részekben is bevétessenek, hanem az 1715: 120 1741: 46, és 1790: 58-dik Törvény Czikkelyek rendeletéből foly a’ felakadás, ha tehát a’ Tekintetes KK. és RR. kívánságokat ezen Törvényekkel megegyezhető alakba szerkeztetnék, annak felterjesztésétől nem lennének idegenek; sött 0 Cs. Kir. Fő Herczegsége, nem tsak a’Tek. KK. és RR. több rendbeli izeneteiből, de a’ Áléit. Fő Rendek kinyilatkoztatásaiból is ezen kívánat köz érdeküségéről meg lévén győzettetve, a’ Tek. KK. és Rendeket, bizonyosokká teszi, hogy azt részéről is fogja előmozdítani: Az I-ső osztály 8-dik pontjára annak, hogy az 1827-iki felterjesztésre' megtagadó legfelsőbb Válasz érkezett nem az a’ következése, hogy a’ felterjesztésnek minden tekintet nélkül megkell ujittatnia, de az: hogy a7 megtagadott kívánság ismét Országgyűlési értekezés tárgya. Egyéberánt már az 1-só Viszonizenetben meg lévén mondva, hogy a’ mostani szerkeztetés eránt a’ legfőbb nehézség abban áll, hogy az 1827-iki felterjesztésnél tovább terjed: az 1827-dik felterjesztéséből húzott erősség inkább ellene, mint mellette szolgál a1 mostani kérésnek. Minél fogva ez úttal is a’ Tek, Karok és Rendek kívánságához a’ már számosán felhozott okokból csak úgy járulhatnak, ha az 1827-kl értelemre szorítják. A’ mi pedig az aláírók felelőséget illeti: miután ennek élő Törvényeinkben semmi nyoma, a1 Kormányszékek törvényes formáját és hatóságát pedig, és az 1723: 102-dik Törvény Czikkely 2-dik §-sa rendeletét, melly is nyilvános szabályt foglal magában, mellékes gyakorlati nézetnek tekinteni ép-8 *
