1832-1836 Irományok 7/1. • Felséges Első Ferencz Ausztriai Császár, Magyar és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony szabad királyi várossába 1832-ik esztendőben, karácson havának 16-ik napjára rendeltetett Magyar Ország' Gyűlésének Írásai. / Po'sony / Nyomattatott Wéber, Belnay és Landerer'nél / 1832-1836

446. ülés

210 446. Clés írásai.28. Martius. tagja volt, már 1829-ik esztendőben is fenforgott,— midőn az 1-ső, az 1617: 78-dik Torvény Czikkelyre hivatkozó, és a’ visszahelyheztetési Bíróságot meg­állapító parancsolat érkezett. De ha ezen Ö Felsége nevében kiadóit pa­rancsolatnak egymással megütköző vol­ta, — és egy, a világos Törvények ellenére egyoldalúlag felállított, és a’ nemességre különbséget hozó elv mél­tó sérelemnek oka, — vallj on a’ mi­dőn a’ Kormánynak köz bátorságra ügyelni, — a1 városi Tisztikar visz­­szaéléseit pedig gátolni, kötelességé­ben áll ? vallj on, — hogy ha már tör­vénytelen elveinél fogva Vachtler Rer­­náth dolgát,a’ Törvény útján orvoslani nem engedte, nem szülhet e’ méltó aggodalmat, hogy annak más úton se szerezett elégtételt? és az egész esetet elmellőzte? ■— mert a’ midőn a’ vá­ros azon törvénytelen czélját, melly­­től azonban az 1828. esztendei Septem­ber 30-kán költ Hely tartói Intézet által olmozdíttalott, hogy tudniillik minden kereskedő kizárólag a* városi másza használására utassíttassék, elérni ki" vonta, — már nem mint Biró, vagy Törvényhatóság, hanem mint a’ többiek kizárásában hasznot kereső fél állott, mind azok ellenében, kik a’ magok mázsájokat addig szabadon használták, és ebben egyedül a’ foljamodás, nem pediglen tiszti végzések, annyival pe­dig kevésbé az erőhatalomnak követ­hette útját; — a’ miért is a’ tiszti ha­talommal illy köz figyelmet érdemlő visszaélést nem kellett volna a" Kor­mánynak fenyíték nélkül elnézni. Ugyan azért ezen esetet nehézség­kép O Felsége eleibe terjesztetni kí­vánja. Ezen sérelem a’ benne foglalta­­tott okoknál fogva O F’elsége eleibe terjesztendő. 28. Előterjesztők Veszprém Vár­megyének Rendjei, miképea a’ Iíirá­vero duplicium horum nomine Maje­statis editorum Mandatorum sibi con­­trariantes tenores, et in obversum di­sertarum Patriae legum unilateraliter stabilitum, distinctionemque inter Re­gni nobiles faciens principrüm, — ju­sti gravaminis constituunt causam, hoc quoque gravem generat sollicitudinem, quod Regimen, cujus tamen obligatio est securitati publicae intendere, et transgressiones Magistratuum civico­rum impedire, posteaquam vigore prae­­assumtorum exoticorum principiorum, negotium Bernardi Vachtler avia ju­ris abstraxisset, nec alio modo reme­dium ferendo, totum casum silentio praeterierit, dum enim civitas illega­lem suum scopum, ut omnis mercator exclusive ad stateram civicam restrin­gatur, a quo tamen medio Intimati Lo­­cumtenentialis 30. Septembris 1828. editi amotus est, assequi intendebat, non in qualitate Judicis aut Jurisdictio­nis, ast velut in exclusione reliquorum lucrum quaerens privatus obsistebat il­lis, qui eo usque proprias stateras u­­suabant, et hac in parte eidem nonnisi via recursus, minime vero determina­tionum publicarum, aut plane brachii suppetebat, hoc autem eveniente, si­milis publicam attentionem provocans Jurisdictionis abusus, ex parte Regi­minis impune dissimulandus non erat. — Quapropter Comitatus Posoniensis actum hunc in forma gravaminis Suae Majestati Sacratissimae fine ferendae medelae substerni desiderat. ih f salii — T/:k SI H Vfl: XJ , 1 . . . ' ' ' j 1 • ■ ..........’5 > l . * i. , ♦ 1 ' ; , i « •; éismí/iis* Gravamen hoc ex adductis supe­rius gravibus rationum momentis, Suae Majestati substernunt SS. et 00. 28. SS. et 00. Comitatus Vesz­­primiensis proponunt: qualiter ejas Re-

Next

/
Thumbnails
Contents