1832-1836 Irományok 7/1. • Felséges Első Ferencz Ausztriai Császár, Magyar és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony szabad királyi várossába 1832-ik esztendőben, karácson havának 16-ik napjára rendeltetett Magyar Ország' Gyűlésének Írásai. / Po'sony / Nyomattatott Wéber, Belnay és Landerer'nél / 1832-1836
446. ülés
Acta Sessionis 4 IG. — 23. Martii. Magyar Udvari Kamarának utasítása következésében, a' Veszprémi Királyi Sohivatalnak tisztsége, múlt 1834-ik esztendőben a’ Vármegyét a’ végre megkérvén, bogy Szaltzer Ignácz kebelebeli Pápai kereskedő zsidótól, a’ ki Ugger Salamon Pesti kereskedőnek 4 mázsa szeo-fű-borsot alattomosan minden hai minczadi bizonyítvány nélkül eladott, a’ Pesti fő liarminczad hivatalának jegyzéke szerént 310 pengő forintokra menő büntetés pénzt bíróiképen bészedesse, — ezt Veszprém \ ármegye Rendjei egjéb okokon kívül azért is; mert a’ Magyar Udvari Kamarának, vagy a’ harminczadok tisztségeinek Bírósága semmi Törvényben nem gyökerezik, és csupán néhai Jósef Császár által 1787-ik esztendőben kiadott contrabandalis rendeléseken épül, — nem teljesítették. Későbben a’ Királyi Helytartó Tanács a’ Megyéhez küldött Intézetében a’ Vármegyének szoros kötelességévé tette, hogy azon indító okait, mellyeknél fogva a’ Királyi Kamara Ítéletének végrehajtását ellenezte, minél elébb felterjessze. Válaszolták ugyan erre Veszprém Vármegyének Rendjei, bogyók, sem a'Kamarának, sem a’Királyi tisztségeknek bíráskodását törvényesnek, különösen eJ jelen esetben, hol az állatomba behozott szegfü-bors már nem Szaltzer Ignácz kezén találtatott, — el nem esmérik. Sérelemnek tartják mindazonáltal, hogy a’ Magyar Helytartó Tanács, mellynek a’ Törvények, és a’ Törvényeken épült rendelések pártolása állván kötelességében, a’ Megyét törvényes lépéséért felelet terhe alá vonni kívánja; ugyan azért ezen esetet felterjesztetni óhajtják. E’ tárgy a’ panaszló Vármegye ál. tál előadott okoknál fogva sérelemkép felterjesztetik. gium Salis officium anno praeterlapso 1831. in sequelam ordinum a Camera Regia H. A. acceptorum, Universitatem Comitatus in eo requisiverit, ut a1 tolerato Papensi judaeo et quaestore Ignatio Szaltzer, qui Salamoni Ugger quaestori Pestiensi quatuor centenarios caryophili-aromatici, absque consveta tricesimalis officii assignatione clancularie vendidit, — juxta Notionem supremi officii tricesimalis Pestiensis 340 11. C. M. titulo poenalitatis judicialiter incassari curet. — SS. et 00. autem Comitatus Veszprimiensis provinciam hanc caetera inter ideo etiam declinaverant, quod Judicatus Camerae R. H. A. vel tricesimalium Ofiiciorum, in nulla fundetur Lege, ast solummodo in Resolutionibus Josephi condam Imperatoris, quoad contrabandas anno 1787. editis radicetur. Tardius Consilium R. L. medio Intimati sui Comitatui districtim injunxit, ut motiva, ob quae sententiam Camerae R. in exetionem non sumsit, quo ocyus substernat. Remonstrarunt quidem SS. et 00. dicti Cottiis, se legalitatem Judicat, nec Camerae Regiae, neque officiorum Regiorum hoc praeprimis in casu, ubi clam introductus caryopliilus-aromaticus non amplius prae manibus Ignatii Szaltzer adinventus est, recognoscere, quum tamen Consilium R. cujus obligationis esset Leges, et in Legibus fundatas ordinationes protegere, Comitatum ob legalem hanc procedúrám oneri responsionis subjicere cupiat, casum hunc instar gravaminis subterni desiderant. 21 1 Objectum hoc ex allatis per querulantem Comitatum motivis, in forma gravaminis substernitur. 53*
