1832-1836 Irományok 7/1. • Felséges Első Ferencz Ausztriai Császár, Magyar és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony szabad királyi várossába 1832-ik esztendőben, karácson havának 16-ik napjára rendeltetett Magyar Ország' Gyűlésének Írásai. / Po'sony / Nyomattatott Wéber, Belnay és Landerer'nél / 1832-1836

446. ülés

208 4 IG. I lés írásai. — 28. Mártius. rában leendő felterjesztés által eszkö­zöltetni kívánja. Minekutánna c' tárgy az illető Igazgatószékeknél sikeretlenűl síirgel­­trtett, tekintvén a’ dolog köz érdekű voltát, a KK. és KR. Arad Vármegye elébbi kivánata hová hamarébbi telje­sítése végett O Felségéhez járulnak. 26. Szathmár Vármegye tekint­vén az Egri, Nagy-Váradi Káptalanok­nak és a’ Leleszi Conventnek, mint hozzá lévő legközelebbi hiteles helyek­nek távolságát, hová való járás aJ me­gyebeliekre nézve, kivált a’ gyakori vízöntések miatt felette nehezítve van, a’ Szathmári Káptalant hittelességgel kéri feli uháztatni, melly ezen esetben a' levelekre pontosan felügyeljen. Ezen igazságos kívánat Ö Felsé­gének fel terjesztetik. 2T. Po'sony Vármegye sérelem­kép előadja; hogy miután szabad Ki­rályi Po’sony városa nemes Vachtler Bernáthnak mázsáját, (stateraját) mel­­lyet ez 40 esztendőig mind biztosság­­beli portékáinak mázsái tatására szaba­don és minden háborgatás nélkül hasz­nált, — végzésének következésében, katonai erő hatalommal 40 zsák gubat­­tsal együtt erőszakosan elfoglaltatta. — Nemes Vachtler Bernáth a’ 40 esz­tendők óllá szabadon használt mázsá­jának tulajdonába, mint nemes ember, a’sommás visszahelyheztetési úton, ma­gát visszahelyhezfetni kívánván, — a’ tisztelt városnak a’ legfőbb helyen tett abbeli folyamodása eránt, — hogy a’ sommás visszahelyheztetési út eltilías­­sék, 1829-ik esztendei Februarius 13- kán 2100-ik szám alatt a' Fő Méltósá­gú Királyi Udvari Cancellaria utján ab­beli legfőbb határozat érkezett volna, hogy mivel z újabbi Törvények él tei­mében a' sommás visszahej heztetés útja utilitatis instituti inter postulata re­gni substernendi, promoveri cupit. Cum objectum hoc solita dica­­steriali via frustra adursum fuerit: — SS. et OO. ad Suam Majestatem fine procurandi Comitatus Aradiensis, hu­­jusce desiderii ocyoris eíléctus, spe­ctata ejus publicae utilitatis indole, demisse recurrunt. 26. Comitatus Szathmariensis sumto in reflexionem eo: quod ad Ca­pitula Agriense, Magno-Varadiense et Conventum Lelesziensem, velut maxime vicina loca credibilia, Comi­tatui huic, cumprimis ob frequentes exundationes accessus difficilis sit, Capitulum Szathmariense credibili­­tate donari petit, quod de securitate, et exacta litterarum conservatione providere teneatur. Justum hoc petitum Suae Maje­stati substernendum pro. onant SS. et 00. 27. Comitatus Posoniensis in for­ma gravaminis proponit: quod postea­­quam Magistratus liberae Regiaeque civitatis Posoniensis in sequelam latae per se determinationis, stateram nobi­lis Bernardi Vachtler, per ei.m, decur­su 40 annorum, in ponderandis tam, propriis, quam vero sibi comissis mer­cibus, libere ac inperturbate usuatam, potentiose, manu militari, una cum 40 saccis gallarum occupari curasset, Ber­­nardus autem Vachtler vi praerogati­vae suae nobilitaris semet in proprie­tatem staterae 40 annis usuatae, via summaria reponi petiisset, licet erga recursum antelati Magistratus in eo al­­tissimo Loco factum, ut viasummariae repositionis inhibeatur, Exc. Cancella­ria Regia Hungarico-Aiilica vi Decreti 13-ia Februarii 1829. dimissi enuncias­­set, quod sensu Legum not ellarium, etiam res mobiles objectum sumniariae repositionis constituant, nobiles autein intuitu personarum et rerum mobilium vicia-

Next

/
Thumbnails
Contents