1832-1836 Irományok 7/1. • Felséges Első Ferencz Ausztriai Császár, Magyar és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony szabad királyi várossába 1832-ik esztendőben, karácson havának 16-ik napjára rendeltetett Magyar Ország' Gyűlésének Írásai. / Po'sony / Nyomattatott Wéber, Belnay és Landerer'nél / 1832-1836
446. ülés
Acta Sessionis 416.28. Martii. 203 nemes -SzarkaDaniel után szabad’s Királyi Győr városában maradt házokat és holmi más értékeket ennek osztályos atyafiától, a’ város Magistratusa 1331-ben October 4-én borzasztó kegyetlenséggel, több nemes személyeknek ’s cselédjeiknek veszedelmes öszvetagolása, némellyeknek kötözve volt hurczoltatasa,némellyeknek hosszabb idejű tömlötzözése mellett foglalván el, — Győr Vármegye szoros kötelességének tartotta, nem tsak ezen vétkes tettnek elkövetői, hanem azaztparantsoló ’s folytattató egész városi Magistratus ellen is fenyitő pert rendelni. •—Melly végzés jóllehet az 1647-ki 31-ik T. Czikkelynek világos rendelésén épült, de utóbb a’birtoktól megfosztatott Szarka nemzetségbeliek is az 1802-ki 22-ik és 1807-ti 15-ik T.Czikkelyeknek intézeteivel élni kívántak, és így méltán reményleni lehetett,hogy az 1 791-ki 12-ik T. Czikkelyek ellenére a’ kiszabott Törvény útja annyival kevesebbé fog akadályoztatni, minthogy a’ törvényes bíráknak személyeihez semmi kifogás nem fér, és az nem is tétetett; mindazonáltal még is az Udvari Magyar Cancellaria 1832-ik esztendőben December 20-án kiadott rendelése a’ Vármegye végzésének megsemmisítésével a’ büntető pert a’ városi Magistratusnak egyedül öt tagjaira szorítván, ennek elitélését is, a boszuló ügyvédnek választására adott engedelemmel együtt, azon delegatum Judiciumra bízta, mellyet alfeleknek az érték eránt való villongása megbirálására egyúttal kinevezett; ’s ezen Rendelése mellett elmellőzvén a’ Vármegyének utóbb felterjesztett fontos észrevételeit, az 1833. Januarius 31-kén költ Válaszában is, minden bi" zonyosoknak ki jelelése nélkül megmaradóit. Melly által mind a’ magányos személyeknek a’ Törvény engedelmével élhető jussán, mind pedig, és leginkább a’ Vge. Törvényhátóságán ’s Tör-improli decedente, pesteaquam Magistratus 1. R. civitatis Jaurinensis, domus in gremio ejus praexistentes ac alias defuncti realitates* in directum hujus condivisionalem, via plane successionis devolutas, anno 1831. die 4. Octobris, adhibita immani crudelitate compluribus videlicet nobilibus personis, ae servitoribus verberatis, nonnulis ex his ligatis* et diversimode excruciatis, aliis vero longiori carcerum equalloremaceralis,— ab attacto condividende potentiose occupassct, — querulans, Comitatus, vi incumbentis sibi obligationis, non tantum contra patratores poenalishujusactus,verum etiam contra Magistratum civicum eatenus Commissionem dantem, et hujus effectum procurantem, actionem criminalem decreverit, — quod decisum esto claramarticuli 81: 1647. dispositionem pro basi habuerit, quin serius ipsa etiam familia Szarkaiana, juxta praemissa, possessorio exuta favorem arti culi 22: 1802. et 13: 1807. reclamaverit, ac taliter cum fundamento sperare licuerit, quod in obversum art. 12: 1791. ordinariae juris viae impedimenta quaepiam tanto minus ponenda sint, siquidem nulla contra personas legalium judicum exceptio formari, potuerit, sed nec obmota fuerit, his tamen non obstantibus Cancellaria R. H. A. sub ddo. 20. Dec. 1832. praevidum Comitatus Determinationem cassavit, decretaque actione criminali unice ad quinque Magistratus civici individua restricta, decisionem causae hujus, data quoque actorem Fiscum sibi libere eligendi facultate, eidem ipsissimo delegato Judicio, quod pro dirimenda inter partes dissidentes, quoad quaestionatam caducam substantiam controversia eadem occasione constitutum erat detulit, atque huic suae dispositioni, non attentis novioribus ex parte Comitatus propositis fundatis reflexionibus,* in posteriori 51 *
