1832-1836 Irományok 7/1. • Felséges Első Ferencz Ausztriai Császár, Magyar és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony szabad királyi várossába 1832-ik esztendőben, karácson havának 16-ik napjára rendeltetett Magyar Ország' Gyűlésének Írásai. / Po'sony / Nyomattatott Wéber, Belnay és Landerer'nél / 1832-1836
433. ülés
10 433. Ülés írásai— 9. Mur tins. esmérik Ö Cs. Kir. Herczegsége ’s a’ Mélt. Fő Rendek, de nem tartják ellenben a’ jelen tárgy természetéből folyónak azon rendelkezést, mellvet az utóbbi szerkezet foglal magában. — E’ törvénynek t. i. az lévén czélja __ hogy Magyarországban vas utak, viz tsatornák, és más efféle hasznos vállalatok létre jöjjenek ez ugyan múlhatatlanul azt hozzá magával: hogy a’ megkivántatott föld a’ nemesi kiváltságok némü áldozatával engedtessék által, és hogy addig, míg a’ vállalat fenáll, a’ vállalkozóknak állandó és háboritlan birtokába maradjon, — nem lehet mindazonáltal következtetni azt: hogy a’ czélba vett vállalatnak megszűnésével is az előbbi birtokosok jussaikhoz tellyességgel ne juthassanak, és a’ különös végre feláldozott földek vagy a’ közönség kárával éppen panlagon álljanak, vagy pedig az áldozatot tévő nemesi osztály szándéka ellen és a’ fenálló birtokok megzavarásával egész más czélra fordítódjanak. Mellyj tekintetből Ö Cs. Kir. Herczegsége *s a’ Mélt Fö Rendek azt javalják ezen §. utóbbi szerkezetében elhatároztatni hogy a* hely addig, míg a’ jelen törvény által kitűzött czélra használtabb, maradjon állandóul az illető vállalkozók birtokába, megszűnvén mindazonáltal ezen használtat, ha csak a’ birtokosok és vállalkozók közt más egyezés nem történt, a’ vállalat helye azon idei megbecsültetés szerént ismét előbbi birtokossára kerülhessen vissza. A’ 9-ik §-ra nem lévén észrevétel. Többnyire magok a’ Tekéntetes Karok által fogják látni: mikép ezen nagy érdekű czélnak elérhetése múlhatatlanul kivánja a' vállalkozóknak tokélletes biztosítását az eránt, hogy vállalatokra nézve minden önkényes adózástól és taksáltatástól mentek lesznek, — a’ miről tehát egy külön §-ba világos határozatot tétetni, — úgy szinte az 1825/7 esztendei 55-ik Törvény Czikkely példája szerént azon károknak megtérítések eránt, mellvek a1 vállalathoz tartozók által más helyeken okoztatnának, és az önkényt kár tévők megbüntetésére nézve is szabályokat megállapíttatni szükségesnek vélik. — DXXXV. SZÁM ALATT. Harmadik Viszon Izenete a Méltóságos Fd Rendeknek az eloleges sérelmek cs kivártatok tárgyában. SUB Nro. DXXXV. Tertium Renuncium Eure. Procerum quoad gravamina et postulata prae- Jerentialia. X 2-ik pontra. Ha figyelembe vétetik hogy az úgy nevezett Bánsági ^ armegyék az Országtuli elszakasztások után, a’ honi alkotmány formájából sok századok lefolyta alatt egész a’vissza kaptsoltatásig egészlen kivetkeztetve vallanak : nem állíthatni, hogy a’ vissza kapcsoltatásnál más kérdések, mint az 1790: 28. Törvény Czikkelyben elhatároztak, fen nem forogtak. Az előbbi visszakap-