1832-1836 Irományok 7/1. • Felséges Első Ferencz Ausztriai Császár, Magyar és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony szabad királyi várossába 1832-ik esztendőben, karácson havának 16-ik napjára rendeltetett Magyar Ország' Gyűlésének Írásai. / Po'sony / Nyomattatott Wéber, Belnay és Landerer'nél / 1832-1836
433. ülés
Acta Sessionis 433. 9. Murí/V. i i »r csőlátásokból költsönözött példákra tehát 0 Cs. Kir. Fö Herczegsége és a’ M, Fő Rendek méltán hivatkoztak, és ezen értelmökben az 1741: 18. Törvény Czikkely által még1 inkább erösíttetnek 5 melly is a’ kimondott visszakapcsoltatáson kívül a’ határszékekre fordítandó főidre nézve kiszakitást, következőleg majd nem ellenkező kérdést is foglalván magában, a’ mint egy részről minekntánna az országnak bár melly csekély része sem vesztheti el a’ Törvényhozás hozzá járúlása nélkül szokott és törvényes formáját e’ részben még határozottabb utasításra szükségképen terjeszkedett: úgy más részről magára a’ visszakapcsollásra megbízván az illető Biztosságot további rendelésekbe nem ereszkedett. Márpedig az 1833-ki Martius 30-án tett Felírás éppen az 1741: 18. Törvény Czikkely értelmében szorgalmazta a’ kívánt vissza kapcsoltatást; sött hogy annak czélja sem volt a’ vissza kapcsoltatás módjába és egyéb feltételeibe belé ereszkedni: eleggé magyarázza a’ T. Karoknak és Rendeknek jelen Országgyűlési XXXIV-dik szám alatti Izenete. Illy helyezetében továbbá a1 dolognak azon elve is az előbbi Fő Rendi Izenetnek, hogy az alkotandó törvény nem mást, mint a’ Felírás és arra érkezett K. K. Válasz tartalmát foglalhatja magában— új erőt nyer. De ha magára a’ további dolog kifejtésére, és a’ törvényhozás állására fordítják 0 Cs. Kir. Fő Herczegsége és a’ M. Fő Rendek figyelmeket: csak azt tarthatják czélerányosnak, hogy előbb a’ munkálandó Biztosság tudja ki a’ fenforgó állapotot, és azután alapittasson törvény a’ szükségesekre a’ hivatalos, tettlegi és csalhatatlan adatokon; mihez is annál biztosabban ragaszkodnak, mivel az senki igazait nem csorbítja, ellenben a’ törvényhozás lépéseit úgy, mint annak méltósága megkívánja, más tört ösvényen fogja vezérelni. All ez nem csak egyéb tárgyakra, de magára a’ só és vallási viszonyokra is: mert tagadhatatlan hogy e’részben is vágynak még kitudandó körül— állások. Egyéberánt ha O Cs. Kir. Fő Herczegsége és a’ Méltóságos Fő Rendek már csak az Urbér behozatalára ezen vissza kapcsolandó részekbe, Zilah városa állapotjára, és arra mit a’ Tekintetes Karok és Rendek fentebb érdeklett Izenetjekben kimondottak, hogy t. i. a’visszakapcsolandó részeknek azon viszonokban kell visszaállniok, mellyekben voltak az elvállás előtt, ügyelnek: általánosan azon elv felállítását is, hogy a’ visszakapcsolás terhesebb állapotra nem vezetheti ezen részeket ideje előttinek kéntelenek tartani. Mindezeknél, mind pedig az előbbi alkalmakkal előadattaknál fogva tehát előbbi felszólításokat ez úttal is újjitják. A’ 3-ik pont eránt, továbbá is azt tartják ugyan Ő Cs. Kir. Fő Herczegsége és a’Méltóságos Fő Rendek, hogy mind a’ századok lefolyta alatt, készült kötések, mind a’ Törvényhozás méltósága inkább azt hozták volna magokkal, hogy az országos Biztosság kiküldése Erdély Ország kinyilatkoztatásáig fölfüggesztessen: azonba a’ dolog siettetése tekintetéből a’ Tekintetes Karok és Rendek kívánságát tovább ez alkalommal nem akadályoztatják. A’ 7-ik pontra, és különösen mi illeti a’ só árát: minekntánna a1 dolog érdemére nézve Ö Cs. Kir. Fő Herczegsége és a’ Méltóságos Fő Rendek a’ felterjesztés megújításához hozzá járúltanak, az előbbi viszon Izenetekben ellenzett kifejezések pedig úgyis inkább az óhajtott czél elérését akadályoztatnák mintsem előmozdítanák; tekintvén arra is, hogy már jelen előleges sérelmek *
