1832-1836 Irományok 6. • Felséges Első Ferencz Ausztriai Császár, Magyar és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony szabad királyi várossába 1832-ik esztendőben, karácson havának 16-ik napjára rendeltetett Magyar Ország' Gyűlésének Írásai. / Po'sony / Nyomattatott Wéber, Belnay és Landerer'nél / 1832-1836

1832 / 383. ülés

Acta Sessionis 383. — 23» Koretnbris. 2\ kivált most, és éppen most, midőn Magyar Országnak Render, magyar polgár társaiknak az úrbéri Törvényekben jótékony czélzatú engedményeket adlünak , magát az engedmények adását is, nemzeti nyelven alkotott Törvényekkel jut*­­tassák tudomásokra, a1 KK. és RR. valamint most mindjárt, úgy ezentúl is mindenkor Felséges Királyok eleibe minden Törvény javallatokat egyedül nemzeti nyelven szerkeztetve terjesztendenek fel, ’s abban hogy az Ország Törvény könyvében szinte most és ezentúl is nem egyedül nemzeti nyelven alkotandó Törvények jöhessenek be, soha meg nem egyeznek, Ö Cs» Kir. Fő Herczegségét köz tisztelettel arra kérvén, a’ Mélt. Fő Rendeket pedig tellyes bizodalominal felszólítván az eránt, hogy közös édes hazánkhoz viseltető buz­­golkodásokból, ide rekesztve közlött Felirási javallatokhoz! járúlásokkal, a’ KK. és Rendekkel egyesülni méltóztassauak. CCCXC. SZÁM ALATT. Felirási javallat ugyan ezen tárgy­ban. Felséges Császár, és Apostoli Király. Legkegyelmesebb Crunk / nemzeti függetlenség, szabadság, szoros kapcsolaté egyesület, és a1 tár­sas életnek mind ezekből kifejlődő bol­dogsága, a’ nemzeti nyelvnek virág­zó divatozásából veszik táplálásokat, ’s e’ nélkül a’ nemzetiségnek élhető gyökerei kiszárodván, maga a’ nem­zeti lét is végre sírjába roskad. El­lenben élni kezd minden nemzet, e­­levenedve virúl boldogsága, mihelyt Törvényei hozásában, és köz igaz­gatásában ön nyelvét használja. E’ czáfolhatatlan igazság, és legszoro* sabb nemzeti kötelesség vezettek min­ket, midőn 1833-iki Mart. 30-án tett, és azólta is többször ismételt Felírá­sainkban , az édes honi nyelvet, mél­tán [illető elsőbbségre, már egyszer valahára .felemeltetni sürgettük. De re­ményeink közepette súlyos csapásként értt minket a’ folyó esztendei October ő-kén Kegyelmes Kir. Válasz, melly pusztán megtagadja azt, a’mi legszen- Or. Cy. írásai VI. Kötel SUB Nro. CCCXC. Procerum Repraesentationis in eodem objecto. Sacratissima Caesarea et Regia Apó­st otica Majestas, Domine Domine Clementissime! Independentia, et libertas nationalis arctiori vinculo juncta unio, horumque vehiculo evoluta vitae socialis felici­tas, vigente lingvae nationalis, usu aluntur, sine hoc autem radicibus na­­tionalitatem nutrientibus sensim exa­rescentibus, serius ipsa etiam existen­­tia nationalis collabescendo interit, quaevis e converso natio vivere illico incipit, increscenteque prosperitate vi­rescit, ut primum usum lingvae natio­nalis in legislatione et administratio* ne publica adhibet. — Irrefragabile hoc principium, strictissimum item na­­tionalitatis officium, nobis Repraesen­tatione sub ddo. 30-ae Martii 1833. substrata, frequentiusque reiterata charae lingvae patriae principem, qui ei jure competit locum, jam tandem tribui sollicitantibus viam remonstra­­verant, ast medias inter spes gravi nos calamitate succussos sensimus, dum benigna Resolutio Regia sub ddo.o-ae 6

Next

/
Thumbnails
Contents