1832-1836 Irományok 5. • Felséges Első Ferencz Ausztriai Császár, Magyar és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony szabad királyi várossába 1832-ik esztendőben, karácson havának 16-ik napjára rendeltetett Magyar Ország' Gyűlésének Írásai. / Po'sony / Nyomattatott Wéber, Belnay és Landerer'nél / 1832-1836
1832 / 350. ülés
G2 3.30. Ülés húsai. gyike külön is élhet? Ezen a’ Törvényben felette káros két értelműség eltávoztatásáért előbbi határozatunk valóságos értelmét fentebbi hozzátétel végéhez adandó következendő szavakkal kívánjuk kifejezni: „Magában értetődvén, hogy ezen megváltás jó voltával a* jobbágyok egyenként is élhetnek.“ A’ 6-dik osztályra tett Kegyelmes Királyi észrevételt elfogadván , annak következésében a’ szerkeztetés így leend: „Jussa lesz a1 földes úrnak, hogy az illyetén késedelmes vagy makats, kivált sürgetés dolog idejében földes urának könnyen nagy kárt okozható jobbágy költségére, az elmulasztott ^ és a’ vonakodó jobbágy által pőtolólag végezendő munkán kívül mást fogadni; egyébaiánt“ ’s a’ t. Az V-dik Czikkely eránti hozzáadásokat Felségednek kegyelmes kívánsága szerint elfogadván, a’Törvény tartalmát, következőleg módosítottuk t. i. Az i-sö §. végéhez ezeket tettük: ,,a’ következő bánás mód tekintetében alább a’ 4-dik §-nál megállapított intézkedés, a’ dolognak addig is maga mivoltában leendő hagyása mellett fog megtartatni“; a’ 4-ik §-hoz következőket adtuk: ,,a’ szerződési t bánásmód, ott, hol az Urbér valósággal béhozva nem volt, mindennémü kötésekre nézve ezentúl is meghagyatván.“ A’ Yl-ik Törvény Czikkelyre az 1. §. osztálya ellen, és az eddigi szokás mellett felhozott azon ok, hogy az E- lőljárók választásában a’ szavazatoknak számszerinti tekintetbe vétele által, a1 csendesség és Elöljárók eráuti engedelmesség jobban meg nem tartathatik, előbbi véleményünktől annál kevésbé mozdíthat el; minthogy éppen a’ jelen Törvényhozásnak czélja az, vel quilibet eorum singillative gaudeat? Ad tollendum quod ex dupplici hoc sensu oriri posset dubium ^ sequentia adhuc cuperemus adjicere: „Eo suapte intellecto, quod praeattacto reluitionis beneficio subditis singillative etiam uti valeant.“ Ad §-i ejusdem sectionem G-tam ea, quae in benigna Resolutione comprehenduntur amplectimur, atque ideo redactio haec erit: ,.Jus surgit Domino ad expensas morosi vel remittentis coloni, qui praesertim occasione urgentis laboris grave damnum hac ratione Domino suo Causare potest, praeter neglectum laborem per remittentem colonum subin alioquin supplendum alium laborem conducendi, salva.“ etc. Ad Articuli Y-ti §-um i-um et 4-um projectatas modificationes acceptantes, sub finem §-i 1-i sequentia : „In respectu subsequi tractamcnti, re interea integre servata provisione inferius §-o 4-to stabilita observanda“ sub finem vero §-i 4-ti haec verba „contractuali tractamento, ubi urbárium realiter introductum nunquam fuit, deinceps etiam relate ad quasvis contractuum species locum habituro.“ addita sunt. II). Augustus. Ad Articulum YI-tum adductum in obversum §. i-i sectionis i-ae pro manutenendo praevigente usu , argumentum, quod nempe per numericum in electione Judicum votorum praepondium, quieti debitoque Primoribus obsequio magis prospectum haud sit, priorem opinionem nostram evertere eo minus valet, quo magis convicti sumus, recte praesentis legislationis
