1832-1836 Irományok 5. • Felséges Első Ferencz Ausztriai Császár, Magyar és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony szabad királyi várossába 1832-ik esztendőben, karácson havának 16-ik napjára rendeltetett Magyar Ország' Gyűlésének Írásai. / Po'sony / Nyomattatott Wéber, Belnay és Landerer'nél / 1832-1836

1832 / 350. ülés

A cta Sessionis 3öO. — 19. Augusti. G3 milliódon az időkben is változásoknak kitett különböző szokások által, a’ la­kosok közt támadható viszálkodások magvai, szabandó közrendelés által folytassanak el, egyszersmind pedig megakadályoztassék: nehogy a' sze­gényebb ’s különösen mesterségekből, és kézi munkákból élősködő nép osz­tály az Elöljárók és tehetősebbek ál­tal az Elöljárók választásában való minden befolyástól, a’ mi szavazatok szám szerint öszveszedésének kizárá­sával közönségesen történne, egé­szen kirekesztessenek. A’ Vlf-dik Törvény Czikkely 6-dik osztályára nézve: azzal, hogy az egybegyűlt Uriszék tagjai a’ jegy­zőt magok közzül válasszák azon ket­tős czélt kívántuk elérni, hogy úri­széki Jegyzővé kifogás alá nem es­hető személyek alkalmaztassanak, és hogy a’ földes úrnak az Uriszék tag­jai választásában eddig gyakorlott ha­tása, a’perek előadására, tanúvallá­sok hitelesítések feljegyzésére, és í­­téletek feltételére igen nagy béfolyá­­sú Jegyzőnek ki nem nevezése által mérsékeltessék, most azonban, mi­­nekutánna a’ Kegy. Királyi Válasz kö­vetkezésében attól: hogy az Uriszék Jegyzőjét ön tagjai közzül válassza, elállunk, annak kinevezését a’ földes úrnál hagyjuk, az illy módon növe­kedő földes úri befolyást azzal kíván­juk egyszersmind korlátolni, hogy a­­zokká akár kit saját Ügyészeinek Tiszt­jeinek és más törvényes kifogás alá eshető személyeknek kirekesztése mel­lett, és pedig bírói szavazat nélkül alkalmaztathasson, mihez képest ezen osztály vége azon szó után „kiildet­­tessenek kiu így lenne módosítandó: „Az ítélet hozásra a’ felyebbelő­számlált öt Itélők jelenléte mindenkor sphaeram agendorum constituere, ut parte ab una frequentium inter inco­las, quae ex discrepante mutationi­busque subjecta consvetudine, oriri sveverunt dissensionum semina, sta­bilienda generali norma, praepedian­tur: parte vero alia id praecaveatur: ne recte miserior, et praesertim opi­ficiis ac operis manualibus incumbens incolarum classis, per Primores et o­­pulentiores loci ab omni in electione Judicum, quod exclusa numerica vo­torum collectione passim eveniret, in­fluxu excludatur. Ad Articulum YII-um tenoribus §-i 1-ini sectionis primae, ut videlicet Notarius Sedis dominatis per ipsos Ju­dices e gremio Judicii eligatur, dup­­plicein conabamur assequi scopum, primum ut pro Notariis apta semper et omni exceptione majora individua ap­plicentur, alterum vero, ut activitas Dominorum terrestrium quoad Judicum delectum per id temperetur, ne per e­­lectionem Notarii in ipsas plane cau­sarum relationes, testium fassiones, ac authenticationes et sententiarum ador­­nationes , semet exerat. — Quum ve­ro in nexu allefatae Resolutionis Re­giae ab eo, ut Notarius per ipsum Ju­dicium e gremio ejusdem eligatur, ac­tutum recederemus; auctum taliter Do­minii terrestralis influxum; per id re­stringendum esse tenemus, ut pro No­tariis Sedium dominalium ipsi quidem Domini terrestres 3 apta tamen et omni exceptione majora individua, exclusis proiu diserte Fiscalibus et aliis Offi­cialibus dominatibus ac iis, contra quos legalis subversatur exceptio, votoque neutiquam gavisura eligere valeant.— Tenor proinde praesentis sectionis post voces „ex Publico exmittan­­turu hunc in modum alterandus veni­ret: „Ad integritatem demum judicii praerecensitorura quinque Judicantium 10 *

Next

/
Thumbnails
Contents