1832-1836 Irományok 5. • Felséges Első Ferencz Ausztriai Császár, Magyar és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony szabad királyi várossába 1832-ik esztendőben, karácson havának 16-ik napjára rendeltetett Magyar Ország' Gyűlésének Írásai. / Po'sony / Nyomattatott Wéber, Belnay és Landerer'nél / 1832-1836

1832 / 350. ülés

GO 3őO. Ülés írásai— lí). August. egyéb esetekben pedig a3 megbatá­rozott bér lefizetése után a3 földes im állal, akár a’ bolt nyithatásban, akár annak kibérlésében vagy bérbe vevésében akadályozott fél a' Vice- Ispány által a’ földes úrnak kihalga­­tása után a3 helytelen akadályozás esetében, a3 boltnyithatás vagy bérlés használatában béhelyheztessék, mel­­lyet ha a’ földes úr nem engedne, azt az Al-Ispány segéd bíró társaival a’ Közgyűlésből rendelendő hatalom karral is az akadályozás által közvet­len okozott, 3s a’ felek voltaképi meghalgatása után kitudandó károk és költségek megtérítésével rövid úton végre fogja hajtani. Midőn to­vábbá világosan kívánnánk a3 tör­vénybe betétetni, hogy a* boltra néz­ve hozott intézkedésünket az ollyan Községek lakosaira is kivánjuk ki­terjesztetni, mellyekben a5 boltbeli jus magok a’ Községek által gyakorolta­­tik, — a3 többire nézve megmara­dunk a3 felterjesztett országos szerkez­­tetésünk mellett, meg lévén győzet­­tetve, hogy a3 bolt nyithatás, vagy kibérlés nagyobb korlátolásával e­­zen intézkedés a3 nemzeti kereskedés tekintetéből merített czélzatnak meg nem felelne, a3 jobbágyságra nézve pedig jótékonyságát nagyobb részint elvesztené. — Egyébaránt megálla­podván az elobbeni K. Válasszal egyetértőig abban; hogy a’ bólt nyit­hatás a* földes úr puszta önkénye alá nem rendelhető, ennek kizárására fel­­állított osztályok és taksák minősé­gét, és mennyiségét nem annyira a3 földes úri haszonvétel, mint a3 ke­reskedés magasb érdekein és a’ bánáti Megyékben jótékony sikerrel tapasz­talt gyakorlaton alapítottuk ; és azon kissebb tekinteteknek, mellyeknek egyes esetekben a5 különböző hely­beli kürülállások miatt ezen általános sza-aretur, Domino terrestri talem a conducendo in censum fornice ar­cere licitum sit. — In quibusvis vero aliis casibus post depensionem ob­venientis taxae per Dominum terre­strem, seu in aperiundo seu in cen­sum locando aut conducendo for­nice impedita pars per Vice Comi­tem, audito praevie Domino terrestri, legali impedimenti causa haud com­perta, in respectivum fornices ape­­riundi et excensuandi, vel in cen­sum conducendi beneficium illoca­­bit, quodsi Dominus terrestris non admitteret, Vice Comes adhibito etiam brachio, semper in generali Comitatus Congregatione determi­nando, cum refusione damnorum im­mediate e facto denegationis ena­torum et expensarum auditis de­bite partibus eruendarum, via sum­maria eflectuabit, disertis demum in lege verbis id quoque exprimi optamus, ut provisio quoad forni­ces inita, ad illos quoque Commu­nitatum incolas extendatur, in qui­bus jus fornicis per ipsas Commu­nitates exercetur. In reliquo sub­stratae redactioni inhaerentes, ultro convincimur, quod per coarctandam magis fornices aperiundi et excen­suandi facultatem ineunda provisio, a scopo ex obtutu commercii prae­stituto aberraret, beneficiumque se­cus exinde in subditos dimanatu­­rum, maxima ex parte evanesceret. Praestabilito caeterum in conformi­­tate praeprovocatae prioris b. Reso­lutionis eo, ne fornices aperiundi facultas a nudo dominali arbitrio pendeat: in defigendis fine limitandi hujus arbitrii classibus, et taxis non tam privato dominali commodo, quam altioribus commercii rationibus e­­xemploque provisionis salutari cum effectu in Banatu vigentis intenti era­mus,

Next

/
Thumbnails
Contents