1832-1836 Irományok 5. • Felséges Első Ferencz Ausztriai Császár, Magyar és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony szabad királyi várossába 1832-ik esztendőben, karácson havának 16-ik napjára rendeltetett Magyar Ország' Gyűlésének Írásai. / Po'sony / Nyomattatott Wéber, Belnay és Landerer'nél / 1832-1836
1832 / 350. ülés
« Acta Sessionis 350.— 19. Augusti. határkívőli erdőkben az Úrbér behozatalakor vagy későbbi rendbeszedés, vagy eddigi gyakorlat szerint nem engedtetett, mert ez esetben a’ kijelelt határ kívüli erdőkben a’jobbágyot a’ tűzi faizás, sőt ezen szakasz 2-dik részében foglalt rendeléshez képest az épületi faizás továbbá is fogja illetni, egyébaránt pedig a’ földes úr saját határbeli erdeiből sem kézi müvekre“ ’s a’ t. Az 5-ik §-ra javallott módosítást elfogadván, a’ szerkeztetés így módosíttatik: „melly határban nádas vagyonos hol a’ nádlási haszonvétel, az Úrbér behozatalakor, vagy későbbi rendbeszedés által a’ Községnek, és Község szolgáinak megengedtetett, vagy ezek az eddigi gyakorlatnál fogva annak használatában voltak, ott azon nádlási haszonvétel“ ’s a’ t. A’ mi a’ boltbeli just tárgyazó 7-dik §-t illeti, miután ezen tárgyra nézve a’ múlt évi Augustus 28-ról költ Kir. Válasznak útmutatását elfogadván, annak világos tartalma szerént, a nemzeti ipart, és kereskedést akadályozó határtalan önkénynek kirekesztésére, a’ bánáti Úrbérhez képest osztályonként bizonyos taksákat határoztunk meg, nem várhattuk azt, hogy a3 leg újabban érkezett Kir- Válasz az elobbeni által javallott elvektől eltérvén, az azokon alapúit intézkedést el ne fogadja. — Midőn tehát az I-sö Törvény Czikkelyben a3 telek haszonvételének megvehetése eránt hozott rendeléshez képest itt is megállapítanánk azt, hogyha aJ boltnyithatás helybeli lakossággal nem bíró idegeunek adatnék bérbe, a3 ki nagy, vagy a Közönségre nézve veszedelmes kitsapongásokban vétkesnek találtatnék, a’ földes úrnak jussa légyen az illyen idegent av holtnak bérbe vevésétöl eltiltani. — Minden sequas regulationes, aut praevigentem usum subditis in sylvis extraterritorialibus addictum haberetur, hoc namque in casu,in ejusmodi extraterritorialibus sylvis focalis lignatio, imo modalitate in §-i hujus 4—ti sectione 2-a praestabilita, et aedilis lignatio deinceps quoque admittenda erit.“ etc. 59 Adoptata quoad §. 5-um benignae Resolutionis modificationem contextus sequenti modo redigitur: „si in terreno loci arundinetum adest, Communitatique et servis Communitatum beneficium arundinationis seu ex urbario^ seu per subsequas regulationes addictum est, aut illi ex praevigente usu hoc fruantur: attune iisdem beneficium arundinationis“ etc. Quantum ad jus fornicis sub §. 7-0 attinet, dum intuitu praesentis objecti adoptata b. Resolutionis sub dto 28. Augusti praeterito anno editae propositione, in conformitate diserti ejusdem contextus, ad praepediendum, quod secus non sine ipsius nationalis industriae eL commercii detrimento evenire posset, illi— mitatum arbitrium a paritate urbarii banatici, juxta classes certas et limitatas taxas defiximus, inexspectati sane fuere novissime editae b. Resolutionis Regiae illi tenores, e quibus a propositis per priorem principiis altissimo loco deflexum esse bisque innixam provisionem probatam haud fuisse intelleximus. Dum igitur in conformitate provisionis quoad venditionem usufructuationis sessionum art. I-mo initae, hic quoque stabiliremus, ut in eum casum, si fornix incolatu haud praedito, et a gravibus vel publico perniciosis excessibus notato extraneo excensu- 15 *
