1832-1836 Irományok 5. • Felséges Első Ferencz Ausztriai Császár, Magyar és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony szabad királyi várossába 1832-ik esztendőben, karácson havának 16-ik napjára rendeltetett Magyar Ország' Gyűlésének Írásai. / Po'sony / Nyomattatott Wéber, Belnay és Landerer'nél / 1832-1836
1832 / 350. ülés
58 ják , az ingyen való épületi faizás , hol ’s a’ mennyiben eddig divatban volt. továbbá is illeti, az igazság viszont azt hozza magával, hogy mind azon nrbéri helyen lévő épületekre nézve, mellyek többé nem az uraság adományából, hanem a’ szabad adás és vehetés útján birattatnak, az ingyen való épületi fa járandóság megszüntessék. Ugyan is mintán a’ megállapított adás ’s vehetés közben jöttével a’ földes úr által adott épületi fa is a jobbágynak olly vagyonúvá vál, hogy még a’ kibecsültetés esetében majfa a’ földes úr is tartozik annak becse szerént árát letenni, önkényt következik, hogy ezen épületeknek feltartásához a’ földes úr sem tartozzék valamelly teherrel járúlni. Ugy an ezen 4-dik §-nak 4-dik pontjára nézve a’ K. K. Válasz által javallott módosításban megegyezvén a’ szerkeztetés következőleg változtatik: „egyedül tulajdon nem pedig más helyről hajtott, vagy kereskedés végett vett sertéseire nézve a’szerént lészen szabad, hogy a’ befogadandó“ ’s a’ t. Ezen szakasz 5-dik pontja eránt ugyan e’szakasz i-ső és 2-dik részére hozott végzésekhez képest a’K. K. 'Választ elfogadjuk annyiban, hogy a’ melly határ kívüli erdőkben a’ jobbágyságnak az urbér behozatalakor, vagy későbbi rendbeszedések, vagy az eddigi gyakorlat szerint épületi faizása volt, azokban a’ jobbágyoknak, ha úrbéri tartozmányaikat nem az I-ső Törvény 6-dik §-ban megállapított szabad adás vevés következésében bírják, épületi faizások ezen §. 2-dik részében foglalt rendeléshez képest továbbá is legyen; — a’ szerkeztetés tehát így módosíttatik: „ezeken kívül a’ jobbágyokat semmi egyéb kedvezés vagy haszon a’ hatályok körében ’s a’ t. ha csak a’ fajzás haszonvétele a’ jobbágyoknak illy 350. Ülés írásai. gratuitae aedilis lignationis beneficio, ubi et in quantum in ejus usu fuissent porro quoque conservantur, justitiae omnino consentaneum est, ut relate ad illas urbariales domus, quarum intuitu praemissa usufructuationis abalienatio jam intervenit, gratuita aedilis lignatio in futurum haud competet. Plene quippe cum interventu emtionis et venditionis — concessa per Dominium aedilia ligna in subditum transferuntur, ita quidem, ut in casu abaestimationis ea, ipse Dominus terrestris aestimationali pretio reluere obligetur, omnis proinde ratio cessat, ex qua Dominus ad conservationem talium aedificiorum in futurum concurrere teneatur. Acceptatis quoad §. 4-ti sectionem 4-tam benignae Resolutionis Regiae tenoribus, — contextus ejus sequenti ratione redigitur: „relate ad proprios tantum eorum sabellicos, nequaquam vero aut aliunde appulsos aut pro quaestu emtos ea ratione competet, ut assummendi“ etc. In conformitate eorum quae in i. et 2-a sectione §. hujus 4-ti statuimus ad benignam Resolutionem Regiam respectu sectionis 5-ae in illo solummodo sensu accedimus, ut subditis in illis extraterritorialibus sylvis, in quibus seu tempore introducti urbarii,seu per subsequas regulationes, aut praevigentem usum beneficium aedilis lio gnationis addictum est — si urbarialia sua tenuta non in sequelam emtionis et venditionis articuli I. §. 6-to stabilitae tenent — beneficium isthoc aedilis lignationis juxta provisionem sectione 2-a §. hujus latam porro quoque competat; sequenti quippe ratione: „praeter haec nullum aliud beneficium aut emolumentum subditis etc. nisi beneficium lignationis seu tempore introducti uvbarii, seu per sub-19. Augvstus.
