1832-1836 Irományok 5. • Felséges Első Ferencz Ausztriai Császár, Magyar és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony szabad királyi várossába 1832-ik esztendőben, karácson havának 16-ik napjára rendeltetett Magyar Ország' Gyűlésének Írásai. / Po'sony / Nyomattatott Wéber, Belnay és Landerer'nél / 1832-1836
1832 / 350. ülés
Acta Sessionis 350. — 10. Augusti. helység határában erdővel bír az uraság“ ’s a’ t. kihagyatnának, el nem fogadhatjuk, mert a’ tűzi faizás járandósága, az úrbéri tartozmánynak állományi részét nem tévén, a’ jobbágyságot a1 már felterjesztett szerkeztetés értelmében csak ott illeti, a’ liol a’ földes úrnak a1 helységbeli határban erdeje van, — a’ hátárkívüli erdőkben pedig csak úgy van a’ jobbágyságnak tűzi faizása, ha ennek használata azokban az Urbér behozatalakor, vagy későbbi rendbeszedés , vagy eddigi gyakorlat szerént megengedtetett, a’ mint t. i. ezen 4-ik §-nak 5-dik pontja alatt, mellyet a3 ív. K. Válasz sem vesz e’ részben kérdés alá, meghatároztatok. — Magát tehát a’ rendelkezést érdemére nézve a’ K. K. Válasz is helyben hagyván, a’ rendelkezést világosan kifejező kérdéses szavakat nem látjuk kihagyandójiak. — Elfogadván a’ Kir. Válasznak ezen első részre tett más rendbeli javallatát, a’ szerkeztetés következőleg módosíttatik: „ha ez eránt panasz támadna, az uraság és jobbágyok között a’ 3íegyei Közgyűlés által rendelendő Kiküldöttségnek, inelly ez eránt tudósítását béadni köteles , közben jöttével szabad egyezés lészen kötendő“ ’s a’ t. A’ 4-dik §. 2-dik részére nézve a’ K. K. Választ el nem fogadván íökélletesen liiszük, hogy a’ telki haszonvétel szabad adása ’s vehetésének megállapítása után az épületi fa járandóság az eddigitől különböző tekintet alá esvén , a’ felterjesztett országos szerkeztetés eJ részben inkább czélarányos. És miután az ebben foglalt rendszabásnál fogva, mind azokat, kik úrbéri tartozmányaik haszonvételét nem az I-ső Törvény Czikkely 6-dik §. által megállapított szabad adás vevés következésében bír- Or. Gy. írásai V. Kötet sylva dominalis ín territorio loci adest“ etc. exmissioni acquiescere non possumus, beneficium namque focalis lignationis quod constitutivi sessionalis partem haud efticit, subditis tantum tunc in sensu substratae redactions competit, dum in territorio loci sylva dominalis adest, eodemque benelicio subditi in illis solum sylvis extraterritorialibus fruentur, in quibus beneficium focalis lignationis, aut tempore introducti urbarii, aut per subsequas regulationes, aut denique per praevigentem usum iisdem addictum haberetur, prout quippe in §. 4-ti sectione quinta per b. quoque Resolutionem Regiam hac in parte probata eatenus dispositum habetur. — Et cum legis dispositionem quoad meritum nec benigna Resolutio Regia controvertat, contextum quoque quaestionatum ob praecisum, quem legis dispositioni conciliat sensum porro quoque retinendum censemus. Altera b. Resolutionis Regiae sectionem hanc concernente modificatione acceptata, contextus sequenti ratione redigetur: „si querela eatenus oriretur cum interventu exmittendae per Universitatem Comitatus Deputationis, quae eatenus relationem praestare tenebitur, libera dominium inter et subditos ineunda erit conventio.“ — Intuitu sectionis 2-ae §. 4-ti benignae Resolutioni non acquiescimus et siquidem post introductam sessionum usufructuationis liberam erntionem et venditionem, beneficium aedilis lignationis — diversam ab illa, quam hactenus habuit, considerationem subeat: redactioni nostrae velut praeallato obtutui accomodatae porro quoque inhaeremus. Et cum in conformitate hujus subditi, qui usufructuationem sessionum suarum non in sequelam emtionis et venditionis articuli I. §. 6-to stabilitae tenent, in 15 04
