1832-1836 Irományok 4. • Felséges Első Ferencz Ausztriai Császár, Magyar és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony szabad királyi várossába 1832-ik esztendőben, karácson havának 16-ik napjára rendeltetett Magyar Ország' Gyűlésének Írásai. / Po'sony / Nyomattatott Wéber, Belnay és Landerer'nél / 1832-1836

1832 / 433. ülés

54 40. Mentői nagyobb vala törvé­nyes kötelességei tellyesítésében az idő minden zivatarjai közt a* Magyar nem­zet kézsége, és menüéi nagyobb Ural­kodóihoz, sem a* jövendő eránti aggó­dás, sem a’ múltak tapasztalása áltál meg nem rendíthetett határtalan bizo­dalma; annál inkább remélhette azok­nak, mellyeket maga az osztó igazság természete megkívánt, viszonyos pon­tossággal leendő tellyesítését. —Azon­ban midőn e'béli várakozásának min­den aggódás nélkül engedne, az 1807: 1-ső TörvényCzikkelye nyilvános,csak azokat, mellyeket ha törvény ált^l ki­mondva se lennének, mivel magából az Ország törvényes függetlensége ter­mészetéből folynak, már elhalgatva is érteni, ‘s az igazság szeretetéből sért­­hetetlenííl megtartani kellene, aJ Ma­gyar Sereg Tisztségeire csak született Magvaroknak leendő alkalmaztatásat rendelő tartalma ellenére, — a" Ma­gyar katonaságot külföldi Tiszteknek, kik se a’ haza, seköz katona eránt sze­retettel nem viseltetnek, a* honfiak hátratételével alá rendeztetni, sőt a’ Magyar fő Hadi Kormány fő tekintető hivatalát is külföldi személyre ruház­­tatni tapasztalja. — Mély fájdalomnak szinte annyi okai, a’ nemzet kívánsá­gai 's törvények el mellőzése bizony­ságai! melly v alamint a* most dicsősé­gesen uralkodó, úgy szinte az isten­ben boldogult Fejedelem kegyes czél­­zataihoz idegen történeteket, mivel sem az ország független állásával, sem az igazság rendelettel, és aJ fennálló törvények szentségével megegyeztetni nem lehet; — legkevesebbet se ké­telkednek a’ KK.és RR., hogy OFel­sége addig is, mig a’ Magyar Sereg Tisztjei előmenetel sorának,a’ többi Cs. Királyi seregtől leendő elkiilönöztetése eránt, a’ tárgy egész kiterjedésében Törvény hozás útján ív* szükséges in­tézkedések tétetni foghatnak, ezensé-10. Quanto major Genii Hunga­­rae semper interat, legales sibi incum­bentes obligationes inter tjuasv is tempó­mul vicissitudines explendi prompti­­tudo, ejuantove major est ejusdem er­ga Principes suos, quam nec fut uro­rum sollicitudo, nec praeteritorum ex­perientia succutere valebat, illimitau fiducia; tanto certius ei sperare lice­bat, ea, quae ipsa justitiae disiribmi­­vae indoles poscebat , reciproca exacti Online observatum iri. — Ast vero dum se huic tota dederat exspectationi, mm olrstante claro anni 1807. articuli l-i t. - nore ea solum, quae etsi positiva lege sancita non forent, cum ex ipsa Regni legalis independence natura profluant, tacite intellecta, solo quoque aequita­tis studio inviolate observ ari oportebat, intuitu applicandorum in exercitus iiungarici Officiis nativorum ntsi llun­­garorum disponentis, — copias liun­­garicas alienigenis officialibus nec pa­triae, nec gregarii militis amore ductis, postpositis regnicolis subordinari, tjuin imo supremae quoque armorum Praefe­cturae hnngaricae momentosam pro­vinciam nuper extraneo collatam fuis­se experitur. — Totidem profundi dolo­ris, — postposifionis desideriorum Gentis ac legum argumenta! quae si­quidem benignis actu regnantis, non mi­nus ac pie defuncti divae memoriae Principis intentionibus prorsus aliena, seu cum Regni independent! consisten­tia, seu cum aequitatis postulatis, ac ipsa positivarum Legum sanctimonia com­poni minime valeant; — nulli dubitant SS. et 00. Suam Majestatem Sacra­tissimam substrato hoc gravamine, inte­rea etiam, donec respectu separandi a reliquo Caesareo exercitu promotionis officialium ordinis, Legislationis via in tota sui extensione congrua disponi poterunt, dictamini patriarum Legum, omni ex parte satisfieri procuraturam-

Next

/
Thumbnails
Contents