1832-1836 Irományok 4. • Felséges Első Ferencz Ausztriai Császár, Magyar és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony szabad királyi várossába 1832-ik esztendőben, karácson havának 16-ik napjára rendeltetett Magyar Ország' Gyűlésének Írásai. / Po'sony / Nyomattatott Wéber, Belnay és Landerer'nél / 1832-1836
1832 / 433. ülés
•3* rolem alázatos felfer'eszffse mán . a" honi Törvények határozatainak minden részben lelv esítését kieszközleni fogja. 41. 'Minihogy a' vasból adandó urbura kérdése erání, az Ország állal felterjesztett sérelemre 1830. észt. Midik Novemberben kuk kegyelmes Királyi Válasz által e’ tárgy a’ rendszeres bányászi munkálatnak felvételére ugvan utasít látott, de a" KK. és Iliinek abbéli kívánságuk, bog} addig is százados szokás ellenére, újabb időben követeket ni kezdett vasnak inbarája, a’ Magyar Lii\ar: kamaraáltal a’ törvény útjának, mell vitéz e’kérdés tartozna, elmellőzésévcl, ön hatalommal hé ne szedegessen, nem tellyesíttetetí; *—1 sőt több Törvényhatóságok panasszaiból kitetszene, hogy ebbéli önkényes követelések máig folytattalak, a' KK. és Ilii. O Felségéhez továbbá is töl)amodnak, hogy tekintvén azon ártalmas következésekre, mellyek ezen, az első szükségek közé számítható tárgynak magas árából, mind a’ mezei gazdaságra, mind a’ nemzeti iparra és kereskedésre hároméinak ; — és fontolóra vévén, hogy a’ fenálio gjakot latoi hazánkban, mell} ben a'szokás törvénye hiányát pótolja, egy oldalú politicus rendelések által megszüntetni nem lehet; — a’ Magyar Királyi Kamara által önkényesen formálni kezdett ebbéli törvénytelen követelésének folytatását, addig, míg e’ tárgy maga helyén végképen einem döntettetik, felfüggeszteni rnélcóztassék. 42. Minthogy magából a5 polgári társaság képzetéből kitetszene, hogy annak egyes tagjai csupán a' boldogság biztosabb elérhetésének minden emberi intézetekkel közös czéljából, állottának öszve; — ’s így sem a’ polgári szövetségből egyesekre háromló jótéteményeket, az azokkal élni nem akaróra ruházni, sem pedig azt, ki a köz 11. Cum benigna Resolutione Hegia, erga gravamen llegni l(k Novembris 1830. emanata, quaestio praestandae ferri urburae, ad pertractationem systematici in re montanistica elaborati relegata quidem exstiterit, illi nihilominus SS. et 00. desiderio, ne eo usque etiam urbura, ex ferro in obversum praevigenfisimmemorialisusus, reccntioribus solum temporibus praetendi coepta, neglecta, ad quam spectaret, juris via, per Cameram liungarico- Aulicam via facti exigatur, minime satisfactum fuerit, quininto e querelis complurium Jurisdictionum praeattaclas praecarias exactiones actutum formari pateat, — SS. et 00. ultro quoque Suam Majestatem exorant, ui spectato noxio illo, quem praeattacti primae necessitatis articuli elevatum pretium oeconomiam ruralem, commercium, ac industriam nationalem exerir, inlluxu consideralove, quod praevigeus in hoc Ilegno, in quo consveludo legis vices obire solet, usus, uni” lateralibus politicis dispositionibus stiffen nequeat, — per Cameram Regiam Hungarico Aulicam arbitrarie induci coeptam illegalem hanc exactionem eousque, donec meritum isthoc, suo loco final i ter decisum exstiterit, stillerre dignetur. 42. Cum singillativa societatis cf- Vilis membra unice scopo, quem cum omnibus humanis institutionibus communem habet, tutius assequendae felicitatis coaluisse,—ex ipsa ejusdem notione eveniat, nec beneficium proin ex cemmunione sociali in singillativos redundans invito obtrudi, — nec obligationes ad obtin rr.diuii h tinnis 14*