1832-1836 Irományok 4. • Felséges Első Ferencz Ausztriai Császár, Magyar és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony szabad királyi várossába 1832-ik esztendőben, karácson havának 16-ik napjára rendeltetett Magyar Ország' Gyűlésének Írásai. / Po'sony / Nyomattatott Wéber, Belnay és Landerer'nél / 1832-1836

1832 / 383. ülés

Acta Sessioni* 383. — 23. Xovembris. 23 tsak a’ régiségek tudós búvárjainak tanuló szobáikban található deák nyelvnek, még tovább is szolgálója legyen, egy áltáljában meg nem e­­gyezünk. Hanem Még lévén győződve arról, a’ mit felyebb is megjegyzettiink, hogy t. i. az 1792-iki 7-dik és 1805-iki 4-dik Törvény Czikkelyek szellemé­nek is a’ nemzetet nem hátra, hanem előre vezetőnek lennie kelletik, szí­veinkben megöröklött hittel meggyő­ződve lévén tovább arról is, hogy hazai nyelvünknek ezen nemzeti leg­­betsesebb kintsünknek védlésével és virágzásának meglankaszthatatlan búzgolkodásali terjesztésével ma­gunknak hazánknak ’s tetteinket egy­kor megbírálandó maradékainak el­­mellőzhetetlenűl tartozunk, kijelent­jük abbéli eltökéllett akaratjainkat is, hogy 1853-iki Martzius 30-kán tett; és azólta is megújított több rendbeli Felírásaink érdeméhez továbbá is ra­gaszkodunk, sott minthogy az 1805-i 4-dik Törvény Czikkely rendelete is egyedül a’ Felírásainknak, de nem egyszersmind Törvényeinknek is két nyelven leendő készítését érdekli ’s így Törvényeinknek deák nyelven való szerkeztetése Törvényi rendele­tén nem alapúi, itt van az ideje ’s itt van a’ helye, hogy kivált most, és éppen most midőn Magyar Or­szágnak Rendei magyar polgár tár­saiknak az úrbéri Törvényekben jó­tékony czélzatú engedményeket ad­nak, magát, az engedmények adását is nemzeti nyelvünkén alkotott Tör­vényekkel juttassák tudomásokra va­lamint most mindjárt, úgy ezentúl is mindenkor Felséged eleibe minden Törvény javallatinkat egyedül nem­zeti nyelvünkön szerkeztetve terjesz- Or. Gy. írás ari. VI. Kötet. e legislatione et administratione pub­lica non solum Europae, sed etiam haereditarium ditionum CaesareO Re­giarum ubivis exuli, competensque sibi refugium deinceps unire in con­clavibus eruditorum antiquitatis scru­tatorum quaesiturae ancilletur, nul­la ratione consentiamur. Verüm Cum (prout praeattactum est) spiritum et tendentiam articulorum etiam 7: 1792. 4: 1805. relate ad gentem universam non retrogradam, sed progressivam esse debere, ac fi­de in animis nostris perennante eate­­nus etiam intime convincamur, quod lingvae patriae praetiosissimi natio­­nabs hujus thesauri tuitione efflore­­scentiaeque ejusdem protensione, ze­lo langvescere nescio procuranda, nobismet ipsis, patriae factaque no­stra olim expensurae posteritati ino­­misse teneamur, Majestati Vestrae Sa­cratissimae mentem in eo delibera­tam humillime aperimus, quod meri­to Repraesentationis nostrae sub ddo. 50-a Martii anni l835. substratae, frequentiusque reiteratae, porroquo­­que inhaereamus, quin cum disposi­tio etiam articuli 4: 1805. üriice Re­praesentationes non tamen simul et­iam leges, latina et nalionali lingva junctim concinnandas feriat, adeoqué redactio articulorum diaetalium idio­­mate latino instituenda, nec positi^ vae cujuspiam legis dispositioni inni­tatur, locus summum item adsit tem­pus, ut cumprimis nunc et recte nunc * dum SS. et 00. Regni Hungáriáé, concivibus suis h ungaris, in legibus urbar ialibu^ munificas indulsere Con-. cessiones, ipsam etiam concessionum largitionem ad pqtitiam eorundem, articulorum diaetalium Ifiagv#, nati,ö-r nali concinuandprum vchipufo prp-/ ferant, prout de praesenti ita, in pQ*, sterum etiatn cpjnstariter cuncta e|, singula legum projecta Majestati Vé- 7

Next

/
Thumbnails
Contents