1832-1836 Irományok 4. • Felséges Első Ferencz Ausztriai Császár, Magyar és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony szabad királyi várossába 1832-ik esztendőben, karácson havának 16-ik napjára rendeltetett Magyar Ország' Gyűlésének Írásai. / Po'sony / Nyomattatott Wéber, Belnay és Landerer'nél / 1832-1836
1832 / 383. ülés
Acta Sessioni* 383. — 23. Xovembris. 23 tsak a’ régiségek tudós búvárjainak tanuló szobáikban található deák nyelvnek, még tovább is szolgálója legyen, egy áltáljában meg nem egyezünk. Hanem Még lévén győződve arról, a’ mit felyebb is megjegyzettiink, hogy t. i. az 1792-iki 7-dik és 1805-iki 4-dik Törvény Czikkelyek szellemének is a’ nemzetet nem hátra, hanem előre vezetőnek lennie kelletik, szíveinkben megöröklött hittel meggyőződve lévén tovább arról is, hogy hazai nyelvünknek ezen nemzeti legbetsesebb kintsünknek védlésével és virágzásának meglankaszthatatlan búzgolkodásali terjesztésével magunknak hazánknak ’s tetteinket egykor megbírálandó maradékainak elmellőzhetetlenűl tartozunk, kijelentjük abbéli eltökéllett akaratjainkat is, hogy 1853-iki Martzius 30-kán tett; és azólta is megújított több rendbeli Felírásaink érdeméhez továbbá is ragaszkodunk, sott minthogy az 1805-i 4-dik Törvény Czikkely rendelete is egyedül a’ Felírásainknak, de nem egyszersmind Törvényeinknek is két nyelven leendő készítését érdekli ’s így Törvényeinknek deák nyelven való szerkeztetése Törvényi rendeletén nem alapúi, itt van az ideje ’s itt van a’ helye, hogy kivált most, és éppen most midőn Magyar Országnak Rendei magyar polgár társaiknak az úrbéri Törvényekben jótékony czélzatú engedményeket adnak, magát, az engedmények adását is nemzeti nyelvünkén alkotott Törvényekkel juttassák tudomásokra valamint most mindjárt, úgy ezentúl is mindenkor Felséged eleibe minden Törvény javallatinkat egyedül nemzeti nyelvünkön szerkeztetve terjesz- Or. Gy. írás ari. VI. Kötet. e legislatione et administratione publica non solum Europae, sed etiam haereditarium ditionum CaesareO Regiarum ubivis exuli, competensque sibi refugium deinceps unire in conclavibus eruditorum antiquitatis scrutatorum quaesiturae ancilletur, nulla ratione consentiamur. Verüm Cum (prout praeattactum est) spiritum et tendentiam articulorum etiam 7: 1792. 4: 1805. relate ad gentem universam non retrogradam, sed progressivam esse debere, ac fide in animis nostris perennante eatenus etiam intime convincamur, quod lingvae patriae praetiosissimi nationabs hujus thesauri tuitione efflorescentiaeque ejusdem protensione, zelo langvescere nescio procuranda, nobismet ipsis, patriae factaque nostra olim expensurae posteritati inomisse teneamur, Majestati Vestrae Sacratissimae mentem in eo deliberatam humillime aperimus, quod merito Repraesentationis nostrae sub ddo. 50-a Martii anni l835. substratae, frequentiusque reiteratae, porroquoque inhaereamus, quin cum dispositio etiam articuli 4: 1805. üriice Repraesentationes non tamen simul etiam leges, latina et nalionali lingva junctim concinnandas feriat, adeoqué redactio articulorum diaetalium idiomate latino instituenda, nec positi^ vae cujuspiam legis dispositioni innitatur, locus summum item adsit tempus, ut cumprimis nunc et recte nunc * dum SS. et 00. Regni Hungáriáé, concivibus suis h ungaris, in legibus urbar ialibu^ munificas indulsere Con-. cessiones, ipsam etiam concessionum largitionem ad pqtitiam eorundem, articulorum diaetalium Ifiagv#, nati,ö-r nali concinuandprum vchipufo prp-/ ferant, prout de praesenti ita, in pQ*, sterum etiatn cpjnstariter cuncta e|, singula legum projecta Majestati Vé- 7
