1832-1836 Irományok 4. • Felséges Első Ferencz Ausztriai Császár, Magyar és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony szabad királyi várossába 1832-ik esztendőben, karácson havának 16-ik napjára rendeltetett Magyar Ország' Gyűlésének Írásai. / Po'sony / Nyomattatott Wéber, Belnay és Landerer'nél / 1832-1836
1832 / 383. ülés
383. Ülés Írásai 23. November. dcsek fonalát nyujtá tovább, hanem 43. esztendőkkel ismét visszamenvén a’ deák és magyar nyelven alkotandó Törvények s.zerkeztetései közzel, «az elsőséget a’deák nyelvnek kívánja tulajdonítani,’s így itt is valóságos hátralépést foglal magában. Fáj a’ KK. és Rendeknek az is, hogy az 5-dik Octoberi Kegy. Kir. Válasz, azt engedvén meg, hogy aJdeák nyelven hozandó törvényeket hőnninyelvre is lefordítani lehessen, a’ dolog érdemére nézve tsak azt adja meg* a’ mit a’ KK. és RR. nem is kértek, — és kérni szükségesnek sem tartanak; továbbá a’ deák nyelvnek tulajdonítani szándékozott elsőbbség, lájdalmas érzést okoz bennek még azért is, mert ha a’ Törvény értelme felől kétség támad, éppen arról forogván a’kérdés, hogy mi van a’ Törvényben? ennek elhatározó megfejtésében, egy idegen hóit nyelve — a’ más és pedig élő nyelv birája nem lehet — különben pedig minthogy a’ Törvénynek, az Ország Rendéinek, egymással egyedül nemzeti nyelven váltani szokott izeneteikből, eredetileg lionni nyelven készíttetni, és deák nyelvre csak fordítatni szokott Felírásokból és törvény javallatokból származnak, ’s így az alkotott Törvényeknek eredeti kútfeje a' hazai nyelv, az ezt a’ dolog egyszerű álláséinál fogva is természetesen illető, de néki még meg nem adott eredeti elsőbbséget az 5-dik Octoberi Kegy. Kir. Válasz a’ deák nyelvi puszta fordításnak tulajdonítani kívánja. A’ magyar nemzet érezvén és általlátván nemzeti legszentebb érdekeit, ’a meg lévén győződve arról is, hogy nyelve a’ kimivelődésnek már kétségtelenül azon pontján áll, hogy Törvényei hozásában és köz igazgatásában használtathatik, és használtatnia kelletik is, maga az értelmi — erköltsi és tudományi pallérozódás is a’ nyelvnek kimívelődésével haladván előre, e’ kettő mindenkor egyarányban áll, a’ KK. és RR. ezennel kinyilatkoztatják, hogy az 5-ík October Kegy. Kir. Válaszhoz, és ennek elveihez soha járulni nem fognak, ’s abban, hogy Törvényhozások, és köz igazgatások a’ deák hóit nyelvnek énnek a’ középkor szülte homályos századok megavűlt maradványának tovább nem viselhető jármát hárdozza, ’s anyai nyelvek az Európai, és még a’ Cs. Kir. örökös tartományokbeli Törvényhozásból és köz igazgatásból is mindenütt száműzött; ’s illendő helyek már tsak a’ régiségek tudós búvárjainak tanító szobájikban található deák nyelvnek, még tovább is szolgálója legyen— egyáltaljában meg nem egyeznek. Hanem Meg lévén győződve arról is, a’mit felyebb is megjegyzettek, hogy tudniillik az i792-ikl ?-dik és 1805: 4-dik Törvény Czíkkelyek szellemének is, a’nemzet nem hátra, hanem előre vezetőnek lennie kelletik. Szíveikben megöröklott hittel meggyőződve lévén továbbá arról is, hogy hazai nyelveknek ezen] nemzeti legbecsesebb kintsnek védlésével, és virágzásának meglankaszthalatlan buzgólkodássali terjesztésével önn magoknak,'— hazájoknak —’s tetteiket egykor megbírálandó maradékaiknak, elmellőzhetetlenül tartoznak, kijeleníentik abbeli eltökéllett akaratjokat is, hogy az 1833-iki Martius 30-kán tett, és azólía is megújított több rendbeli Felírásaik érdeméhez továbbá is ragaszkodnak — sőtt minthogy az 1805 : 4-dik Törvény Czikkely rendelete is, e. lüi a Felírásoknak, de nem egyszersmind a’ Törvényeknek is két nyel- A emlő készítését érdekli,’s így a’Törvényeknek deák nyelven való szerkezetese, Törvényi rendeletén nem alapúi, itt vau az ideje, itt van a’ helye,hogy kivált
