1832-1836 Irományok 4. • Felséges Első Ferencz Ausztriai Császár, Magyar és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony szabad királyi várossába 1832-ik esztendőben, karácson havának 16-ik napjára rendeltetett Magyar Ország' Gyűlésének Írásai. / Po'sony / Nyomattatott Wéber, Belnay és Landerer'nél / 1832-1836
1832 / 383. ülés
*4 383. Ülés írásai 23. Aoe. ’s a’ Áléit- F6 Rendek által is megesni ért időszülte javításokat, még pedig alkotványos úton , ’s a’ Törvényhozás helyén eszközleni akarván , mind ezekre az anarchiára való törekedés, ’s a’ szabadsági korlátlanság nevezetét, váljon ki? és hogy illesztheti? — továbbá nem érdekeltethettek, mind azokkal közvetöleg a’ KK. és RR. is, kik anarchiára czélzó vágyakat és indítványokat pártolni, avagy csak képesek sem lehetvén, — a’ jó rend fenttartása — bérinek uralkodó indulat, ’s Királyok és Hazájok egyesült igazi boldogságának eszközlése legerősebb feltételek. A’ meg nem elégedés és bizodalmatlanság valójában rongálván a’ közbóldogságot, a’KK. és RR. tiszteletben tartják azt, hogy a’ Mélt. Fő RR. törvényhozási diales, állásoknál fogva a’ bizodalmatlanság eszközlése vádját semmi óldalról, és semmi esetre magokra nem venni, sött azt meg is czáfolni kívánták. Annak szóval nem eszközölhető megczáfolására jelen van az alkalom. Nyújtsanak segéd kezeket a’ Mélt. Fő RR. arra, hogy azon tárgyak eránt, mellyeknek majdani pártolására Békés Vármegye, a’ többi Megyéket felszóllította, itt a’ törvényhozás helyén, törvények alkottassanak, tettleg lesz az állított vád megczáfolva, ezen tettet a1 nemzet áldása, ’s a’ jövő kor hálája ditsöítendik, ellenben a’ tsak szavakban határozandó igyekezetek boldogító nyomnak maga utánni hagyása nélkül — elhangzik. — Egyéberánt minthogy a’ KK. és RR. az 0 Felsége eleibe felterjeszteni kívánt sérelmek alapjáéi előbbi Izenetekben azt tették, hogy a’ Békés Vármegyéhez intézett Királyi parautsolatok által azon 3íegye törvényes hatóságának, ’s ebből származó hivatalos levelezési jussának is gyakorlatában korlátoltatik, ’s az, a’ mi egy Megye Közönségének köz végzése vala,tsak egyes személyek tettének tekintetvén, hogy ezek feleletre vonattalhassanak, nyomozás a’ Megye ellen rendeltetett, mind ezekre pedig viszon Izenetekben a’ Mélt. Fő RR. semmit sem feleltek, sőtt inkább azon viszon Izenet a1 feleletnek elnnllőzéséből áll, a’ KK. és RR. által felhozott okok annyival inkább állván, annál súlyosabb sérelmeket foglalván magokban, mivel az egyes Megyék jussaiknak sérelmei, ’s törvényes állásokbeli kivetkeztetések, a’nemzet öszveségét közelebbről és közösen érdeklik, továbbá a’ szabadságnak legbizonyosabb sírja, ama’ legnyomosabb vég eszköznek, úgymint a’ szóllás szabadságának elenyésztetése lévén, a’jelen esetben már nem tsak a’ szóllás szabadsága, hanem a’ kiz határozatnak és levelezésnek azon szabadsági jussa ingadtatik, mellyet minthogy nemzeti jus, ’s így az egész nemzetet illeti, a’ végrehajtó hatalom sem maga, sem Királyi Biztos által nem gátolhat; végre a’ törvények a’ Békés Vármegyei Fő Ispány elmellőzéséból eredő sérelme is azzal, hogy ezen Fő Ispány alkotványi tisztje szerént az országos tanátskozások által lévén elfoglalva, egy más Királyi Biztosnak kiküldése leve szükséges, legkisebbé sem lévén eloszlatva, mert ha elmellőzik is a’ KK. és RR. azon számos példákat, mellyekben több Fő Ispányok tiszt újítások, sőtt Gyűlések tartása végett is, ezen Országgyűléséről eltávoztak , — ’s ha elhallgatják is azt, hogy Bars Vármegyének Fő Ispánnya , köztudomás szerént szinte az Országgyűléséről ment el Megyéjébe Követ választás végett akkor, midőn ott a’ mint a’ következés is mutatá, Követ választásra szükség sem vala, elég légyen megemlítteni azt, hogy a’ későbben Békés Vármegyében küldött Királyi Biztos előtt más Királyi Biztos vala kinevezve,
