1832-1836 Irományok 4. • Felséges Első Ferencz Ausztriai Császár, Magyar és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony szabad királyi várossába 1832-ik esztendőben, karácson havának 16-ik napjára rendeltetett Magyar Ország' Gyűlésének Írásai. / Po'sony / Nyomattatott Wéber, Belnay és Landerer'nél / 1832-1836
1832 / 383. ülés
Acta Sessionis 383. — 23. Nor. ki mint Fő Ispány az Országgyűlésén szinte jelen lenni köteles vala, és jelen is volt, küldetésétől azonba nem alkotványi tisztjénél, hanem vérségi egybeköttetésénél fogva oldoztatott fel, a1 KK. és RR. 0 Cs. Kir. Fö Herczegségét köz tisztelettel újabban arra kérik, a’ Mélt. FőRendeket pedig hazafiúi bizodaloiumal felszólítják az eránt, hogy Felírási javallatokhoz való járulásokkal, a’ kérdéses nagy fontosságú sérelmeknek szétuleg szükséges orvoslását munkásán eszközleni méltóztassanak. — \é CCCLXXXV. SZÁM ALATT. SUB Nro. CCCLXXXV. Báts Vármegyének Zsiva eránti hé- Postulatum Comitatus Batsiensis quorelme. ad Zsica. Bátsj Bodrog Vármegyének egy részről Verőcze Vármegyével Zsiva földje, inás részről pedig Szeréin Vármegyével Csép, vagy is kisebb JSestény, és Bugykovátz máskép Új-Vukovár szigetek eránt, fenforgott határvillongás tárgyában, az 1807. 30: és 31-dik Törvény Czikkelyek következéséül munkálodott országos határ Biztosság által 1825-ki Junius I-ső napján hozott ítéletét, melly szerént a’ kérdésben forgott föld és szigetek Báts Bodrog Vármegyék határához ítéltetett, utóbb említett Vármegye törvénybe iktattatni szorgalmazván. A* KK. és RR. kérdéses ítéletnek Törvénykönyvbe leendő iktatását helyesnek találván O Felségét hozzájárulásáért alázatosan megkérni szükségednek tartják.-------------------——■ --------------------CCCLXXXVI. SZÁM ALATT. SUB Nro. CCCLXXXVÍ. Szerem Vármegyének Sérelme. Gravamen Comitatus Syrmiensis. Szerém Vármegye előadván a’ Pétervári véghely ezredtől nyert abbéli tudósítást, hogy az 1807-ki esztendőben kegyesen jóváhagyott véghelyi alapos rendszabályok 0-dik §-sa szerént a’ provincialisták véghelyi földek kibérlésétől, az azokon nyert termésnek elvesztése alatt eltiltva légyenek, és az árvák földjeiket is tsak akkor, ha véghelyiek azokat bérbe venni nem akarják, kibérleni enged* tetnek; minekutánna ezen rendszabást, azon tekintettel, hogy a’ véghelyek az ország kiegészítő részét teszik, — megegyeztetni nem lehet: ez eránt orvoslást tétetni esedezik, annyival inkább, minthogy a’ Magyar Királyi Helytartó Tatnátshoz e’ részben tett folyamodást az 1833-dik esztendei December 17-dikén 34,54ö-ik szám alatt költ Válasz szeréut, sikeretlen maradt. 4 * *
