1832-1836 Irományok 4. • Felséges Első Ferencz Ausztriai Császár, Magyar és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony szabad királyi várossába 1832-ik esztendőben, karácson havának 16-ik napjára rendeltetett Magyar Ország' Gyűlésének Írásai. / Po'sony / Nyomattatott Wéber, Belnay és Landerer'nél / 1832-1836
1832 / 383. ülés
Acta Sessionis 383— 23. Novembris. 7 ll-re Az e’ pont alatt foglaltatott sérelem nem tsak az Udvari, Kamara llarminczadi bíróságának gyakorlani szándékozott büntető hatóságát, hanem egyéb kihágásait is, miilyen a’ marasztaltalak ki nem halgatása, foglalván magában — azt egyedül büntető hatóság gyakorlása visszaélésére szorítani, ’a czélnak meg nem felelne, ’s így a' KK. és Rli. annak szerkeztetéséhez ragaszkodnak. o CCCLXXX. SZA3I ALATT. SUB Nro. CCCLXXX. Harmadik izenete a’ KK. és RR. nemeiig ujjaban által küldött sérelmekre és /uráliatokra. Tertium nuncium SS. et 00. quoad nonnulla recentius communicata gravamina et postulata. I-sör. Azon okoknál fogva, mellyeket Ő Cs. Kir. Fő Hertzegsége és a’ Mélt. Fő RR. észrevételeikre a’ KK. és RR. utóbbi izenetekben, a1 nélkül, hogy ellen okok felhozásával azoktól clmozditattak volna, már feleltek, & Lengyelek ügyében leendő Felírást újabban is szorgalmazzák. 4-er Már előbbi izeneteikben nyilván kimondották a’ KK. és RR. hogy a’jelen esetet nem tartják ollyannak, melly azt 1723. esztendei 9-ik Törvény Czikkely 4-ik §-nak rendelete alá esne, ’s így nem is áll az, mintha mind azok, mik a’ KK. és RR. által a’ dolog törvényes óldalára nézve felhozattak, a’ bíróság Ítélete által elhatároztató pörbéli kivételek sorába tartoznának. Továbbá ezen esetben a’ végre hajtó hatalomnak azon sérelmes tselekedetéről is van szó, hogy az 1830 ik esztendei 6-ik Törvény Czikkely világos rendeletét, __ inellynél fogva a Kir. Tábla mint első bíróság eleibe tartozó pereknek Országgyűlés alatti szünet szabályosan határoztatok, — noha először a' Királyi ügyek al Igazgatójának O Felsége rendelésén alapúit, ’s az Országgyűlésének szinte esztendőre terjedek folyamata után Borsod Vármegyéhez küldött levele szerint magát, ezen világos törvényhez alkalmaztatta; később azonban e’ sérelem leírásánál felhozott okból a’ magyar udvari Kamarának izenetére hivatkozó, ’s folyó esztendei Julius 13-án vagy is az Országgyűlése folyamatának 3-ik esztendejére fordúlt haladtakor költ Helytartó Tanátsi intéző levele által, — a' törvények gondolt hiányát önkényes magyarázattal egy oldalúlag pótolni kívánván, megszegte, ’s ez által az 1790-ik Törvény Czikkely ben gyökerezett hatás körét, melly szerént hatalmával tsak a Törvény értelmében élhet, áthágta. Mellyeknek orvosoltatása korántsem a’ bíróság Ítéletéhez, hanem az Országgyűlésének köréhez tartozik. A’ melly’ tekinteteket végre Ő Cs. Fő Hertzegsége és a’ Mélt. Fő RR. a* Vetek nyomba való büntetése, és a’ vádolttnak személye eránt felhoztak, miután az idézett Törvény szabályosan meghozatott, nem azon következést vonják magok után, mintha a’ hibásnak vélt, törvényt a’ végre bajtó hatalom őnkényű 2*
