1832-1836 Irományok 3. • Felséges Első Ferencz Ausztriai Császár, Magyar és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony szabad királyi várossába 1832-ik esztendőben, karácson havának 16-ik napjára rendeltetett Magyar Ország' Gyűlésének Írásai. / Po'sony / Nyomattatott Wéber, Belnay és Landerer'nél / 1832-1836

1832 / 227. ülés

2 G 227. illés írásai. — 1O-dik Julius van, Felségednek a' Törvények meg­tartására erányzott állandó törekedé­­sei is, még nyomosabban ható erőt nyújtanak; — mindazonáltal: Éppen azon kegyelmes kinyilat­koztatástól buzdíttatva alázatosan kije­lentjük; hogy az Ország Gyűlése tar­tása módjára nézve, a’ Királyi törvé­nyes hatalmat mellyen tiszteljük ugyan, de mivel egyszersmind az Ország Jus­sai sérthetetlenűl való megmaradását mi is óhajtjuk, mindazokhoz, mely­­lyek az 16Ő9: 1-ső, 179°/,: 13. és 1825/ő-dik Törvény Czikkelyekben otrlaltatnak, — valamint azon számos Ország Gyűléseinek gyakori példáihoz, mellyeknek nyomdokain most is já­runk , állandóul ragaszkodunk. — Midőn ugyan is a' huzamos idők­től fogva öszve halmozódott Sérelme­ket, mellyeknek pedig minden egy egy Ország Gyűlésen valósággal, és múl­hatatlanul tellyesítendő elenyészteté­­sétaz említett Törvény Czikkelyek olly világossan parancsolják, orvoslás nél­kül hagyatni látjuk, midőn továbbá a’ Nemzeti Jóllét érdekeivel öszve ütkö­ző ezen sérelmeket magok természe­tére nézve, az Orvoslást naponként in­kább sürgetni tapasztaljuk, ’s azt, a’ mit a’ Törvények magas tekintete kí­ván, a’ Sérelmek orvoslása illy sokáig való elmulasztásával, meg nem tartat­ni fájlaljuk, nem lehet, hogy szívein­ket egy olly aggodalom i\e foglalja el, — mellynek Felséged Atyai kebelében bármelly időben való kiöntését, Jus­saink és kötelességeink közzé számlál­juk, — sőtt a’ Törvények által kijelelt ösvényen is leginkább éppen akkor já­runk, mikor azt szorgalmazzuk; hogy a’ Törvények Sérelmei orvoslására gyó­gyító szerek és kezek nyújtassanak. A’ Rendszeres munkák visgálatá­­val mind az Ország Lakosai köz kívá­­natainak tárgyaival az Ország Gyűlési hús inest, praesidio, exacta carundem observantia praecipuis Majestatis etiam Vestrae Sacratissimae curis procurata efficacius addit robur. Eadem interim Benigna assecu­­ratione ultro animati, humillime de­claramus; quod Nos relate ad modum etiam habendorum Comitiorum leira­­leni equidem auctoritatem Regiam pro­funde veneremur, — Jura tamen Re­gni aeque salva esse cupientes, iis, quae Articulis 1: 1659; 13: 170°// 5: 182% continentur, prout etiam crebris complurium Comitiorum exem­plis, quoruin vestigia nunc quoque se­quimur, firmissime inhaereamus. — Dum enim accumulatis tanto a tempore Regni Gravaminibus, quo­rum tamen effectivam et inoniissam singulis Comitiis procurandam subla­tionem, provocatae Leges clare prae­cipiunt, medelam adferri haud cerni­mus; — dum porro Gravamina haec prosperitati Nationali adversa, ipsa sua indole medelam in dies magis urgere experimur, idve, quod veneranda Le­gum auctoritas exposcit, intermissa tamdiu Gravaminum medela, haud ob­servari dolemus; gravior Corda no­stra subit sollicitudo, quam in pater­num Majestatis Vestrae Sacratissimae sinum quovis tempore effundere, ad partes muneris, Juriumque nostrorum referimus, quin imo tramitem quoque per Leges designatum tunc quam ma­xime sequimur, dum Legum vulneri­bus opem et medelam ferri sollicita­mus. Elaboratorum systematicorum per­tractationi communibus caeteroquin Regnicolarum votis exoptatae, ea, quae

Next

/
Thumbnails
Contents